A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Fári Irén: Polgári lakáskultúra a két világháború között. Buday Árpád egyetemi tanár hagyatéki leltára
Fári Irén Polgári lakáskultúra a két világháború között. Buday Árpád egyetemi tanár hagyatéki leltára 1. kép: Kolozsvár, Buday György szülőháza tartalmazó leltár segítségével (Güntner 1997], A sok leltárt tartalmazó és elemző tanulmányok mellett viszont jóval kevesebb azoknak az esettanulmányoknak a száma, amelyeknek kiindulópontja és fő forrása az írásos dokumentum mellett elsősorban a hagyaték-, ill. tárgy együttes. A lakás-, és tárgyhasználat részletes vizsgálata különböző társadalmi rétegek életmód-rekonstrukcióját teszi lehetővé.4 Az egyes berendezési tárgyak jelenlétéből és minőségéből következtetni lehet használóik társadalmi állására (Takács 2008, 41-58], A Buday család esetében különösen beszédessé válik a levéltári forrás, a hagyatéki leltár, mivel a szegedi múzeum Irodalomtörténeti Gyűjteménye öt fényképet őriz, melyek segítségével beléphetünk a neves család otthonába. A berendezési tárgyak, bútorok nagy részét 4 A tárgyakkal foglalkozó muzeológiai szakirodalomban a munkáslakástól az értelmiségi-polgári rétegen keresztül a nemesi életformáig megtaláljuk a jellemző élet-és lakáskörülmény rekonstrukciókat. Pl.Mialkovszky 1977,54-92; Mialkovszky 1981,43-121; Peterdi 2002, 117-177; Peterdi 2005,11-53; Vígh 1998, 77-85. Kolozsvárról hozták magukkal. Az anyagi megrendülés, amit az első világháborúval megindult pénzromlás okozott, és ami a háború befejeztével és az Osztrák-Magyar Monarchia fölbomlásával fölgyorsult, még a fölső középosztálybeli életmódot lehetővé tevő fizetéssel rendelkező egyetemi tanárt is érintette. Az erdélyi rezsimváltással és az áttelepüléssel járó bizonytalanságok után a hiperinfláció 1927- ben pénzcserével végződött, miközben népes családról kellett gondoskodnia. Buday Árpád huszonhat évesen nősült, 1905-ben feleségül vette Hilf Margitot (1883-1976) a Rákospalotán lakó Hilf Kálmán magyar államvasúti főellenőr leányát. Házasságukból négy gyermek született: György Pál (1907), Kálmán János (1908), Margit (1917) és Árpád (1919) (Sas 2006, 40). Erdély Romániához csatolása után Buday Árpádot rövid időre letartóztatták, szakmáját sem folytathatta, így - több évi egzisztenciális küzdelem után - 1924-ben Szegedre költöztek, ahol Buday Árpád egyetemi tanszéket kapott (Lengyel 1990,12). A Buday család 1924 196
