A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
RÉGÉSZET - Lajkó Orsolya: Feneette műemlék, a kis zsuzsu. Beszámoló a szegedi Dóm téren végzett régészeti munkáról
Lajkó Orsolya Feneette műemlék, a kis zsuzsu -Beszámoló a szegedi Dóm téren végzett régészeti munkáról törmelékkel borított, részben beépített (Szegedi Szabadtéri Játékok kiszolgáló egységei] volt. A több méter vastag feltöltési réteg, a bontási hulladékkal teli munkafelület, a magasra törő talajvíz, a sár, az iszap és a szokatlanul csapadékos nyár egyaránt nehezítették a munkánkat. Épített örökségi elemek Az épített falmaradványok, 2014. július 5-én, az előlépcső nyugati oldalán, a Fogadalmi templom és a Dömötör-torony közötti területen kerültek elő (2. tábla 2). A falrészlet tisztítását követően egyértelművé vált, hogy azok, egykor ezen a helyen álló Szt. Demeter templom, eredeti összefüggésben megtalált különböző korú falszakaszai. Az előkerült falmaradványok a Cs. Sebestyén Károly-féle építési periódusok szerinti 3. (4/c. periódus], 4. (5. periódus) és 5. templom (7. periódus) falrészletei (cs. Sebestyén 1938,54-62). Az előlépcső nyugati oldalán a 15. század közepén épített templom északi falszakaszára ráépültbarokkkori templom külső falkoszorúja, valamint a fal belső oldalán egy bordatartó pillér maradványai kerültek elő (2. tábla 3). Az előlépcső keleti oldalán, befutva mélyen a dóm alapfalai alá, az egykori barokk templom déli sekrestyéjének oldalfala látott napvilágot (2. tába l).11 Az előlépcső előtt, a Dömötör-torony és a dóm közötti területen, a mai utcaszinttől mért 2,4-2,5 m mélységben a nyolcszög három oldalával záródó szentélyű, háromhajós, tám- pillérekkel erősített, 14. század végi templom szentély maradványait tártuk fel (2.tábla4-5).12 11 A feltárt barokk kori falmaradvány - bár sok volt benne a másodlagosan felhasznált és eltérő méretű, színű tégla - 34x18x6 cm, sárga színű, porózus téglákból épült. 12 Az eredeti összefüggéseiben megtalált falmaradványok előkerülését a jogszabályi előírásoknak megfelelően a múzeum bejelentette az örökségvédelmi hatóságnak, akik hivatalból jártak el az ügyben. A tervezőkkel, beruházóval és kivitelezővel folytatott hosszas egyeztetést követően megszületett örökségvédelmi határozat értelmében a Zsigmond-kori templom megtalált szentélyrészlete, sajátos kivitelezési technikával, részben visszaépítésre került a látogatótérbe, a többi falmaradványt, az örökségvédelmi engedély értelmében-birtokában elbontották. A poligonális szentélyrészlet jól megőrződött, a többi részen az alapokig visszabontották, kitermelték a falakat. Az apszishoz eredetileg nyolc külső támpillért építettek, melyből két támpillér maradt meg. Az egyikre ráépült a barokk templom belső diadalívének alapteste, míg a másik erősen mállékony állapotú volt (2. tábla 4). A támpillérek eredeti szélessége 0,9 - 1,0 m. Az ép részlet alapján a támpillér és a szentély fal együtt épülhetett. A támpillérek alapozási síkját a feltörő talajvíz miatt nem sikerült elérnünk, így nincs információnk arra vonatkozóan, hogy azokat a szentélyalaphoz képest, milyen mélységre ásták. Az alapfal két szélére, egymás mellé szorosan illesztett, nagyméretű13 faragott kváderköveket helyeztek, belsejét szürkésfehér színű habarcsba kevert, apró tégla- és kőtörmelékkel töltötték ki, a kiegyenlítésére mészhabarcsot használtak.14 A makroszkopikus vizsgálat alapján a felhasznált kváderek kőzetanyaga, a Duna-Tisza közi homokhátság területének a középkor folyamán általánosan használt, sárgásbarna, sárgásszürke limonitos színezésű, finom szemű, erősen porózus, nem fagyálló, de jó terhelési tulajdonságú, alapozó és falazó kőzete, tavi dolomit (Molnár 1980; Szónoky 2002).15 A Zsigmond-kori templom felmenő falrészlete mindössze a poligonális záródású, nyújtott szentélyfejes apszis és a szentélyt támasztó két támpillérének alapteste közötti részen maradt meg, 2,1 méter hosszan, kétsornyi téglafalként.16 A megtalált falrészlet alapján a templom rendkívül jó minőségű kemény szürkésfehér színű habarcsba rakott, vörös színűre égetett, 30x15x5,0-5,5 cm méretű téglákból épült.17 A templom kivitelére, 13 75-100x50-60x30-40 cm 14 A középkori falakra jellemzően, igen nagy szilárdságot hoztak létre azáltal, hogy forró mészhabarcsot alkalmaztak [Béres 2000, 202). 15 A kőanyag vizsgálatát Schubert Félix [egyetemi adjunktus, SZTE TTIKÁsványtani, Geokémia és Kőzettani Tanszék) végezte, munkáját ezúton is köszönöm. A14. századi falból vett téglák vizsgálatát Sipos György (egyetemi adjunktus, SZTE TT1KTermészeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék) vezetésével, az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék kutatólaboratóriuma végzi. 16 Az szentélyalapozás szélessége 1,1 -1,3 m, vastagságát egy helyen tudtuk megmérni a folyamatosan feltörő talajvíz miatt, ott 2,8 m volt. 17 Hasonló megfigyelést tett Cs. Sebestyén Károly 175
