A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
RÉGÉSZET - Lajkó Orsolya: Feneette műemlék, a kis zsuzsu. Beszámoló a szegedi Dóm téren végzett régészeti munkáról
Lajkó Orsolya Feneette műemlék, a kis zsuzsu -Beszámoló a szegedi Dóm téren végzett régészeti munkáról emberi csontok, régen szétdúlt síroknak a nyoma nem került volna elő (cs. Sebestyén 1927, 206], 1928-ban, a Templom tér rendezésekor (6. kép), Köllő Miklós Szentháromság szobrának áthelyezésekor a 14. század végén épült templom északi és déli oldalfalai, a nyugati homlokzat egy szakasza, illetve az épületegyütteshez 1501-ben emelt Boldogasszony-kápolna alapmaradványai láttak napvilágot (cs. Sebestyén 1931,205-211). Sajnos akkor is hamarabb fogyottéi azásató munkások bérére engedélyezett pénz, mint az ásatni való régi fal, s így nem tudtam a szükséges egész területet felásni (cs. Sebestyén 1931, 206). Ezek a feltárások a kor színvonalán kiemelke- dőek voltak, ezeknek köszönhető, hogy az egyik legkorábbi szegedi templom építéséről ilyen bőséges ismeretanyaggal rendelkezünk, még ha számos kérdést nyitva is hagytak. írott források hiányában e kutatási eredményekre támaszkodhatunk. Cs. Sebestyénnek sikerült pontosítani és részben megcáfolni nem egy a templom történetére vonatkozó tévhitet. így többek között Reizner János azon felvetését, miszerint a templom, választott védőszentje szerint bizánci eredetű (reizner 1899-1900, III.3), valamint Dudás Gyula véleményét a második és a negyedik templomperiódus egyidejű fennállásáról (dudás 1889, 283-292). Az 1960-as és az 1980-as években a téren folyó, a Szegedi Szabadtéri Játékok kiszolgálóegységeinek építkezéseiről sajnálatosan nem rendelkezünk régészeti adatokkal. 2009. évben Fogas Ottó vezetésével folyt feltárás a Dóm téren, melynek eredményeként felszínre került a középkori templom DK-i sarokfala és támpillére.10 A Dömötör-toronyban 1996-ban Bende Lívia (bende 2009), 2014-ben Gere László (gere 2015) végzett műemléki-régészeti kutatást. 2014. évi régészeti munka eredményei A korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is egy nagyszabású építkezéshez kapcsolódóan folytak a régészeti munkák. A beavatkozás, 10 Az ásató szíves szóbeli közlése nyomán. 6.Munkák a Templom téren, 1920-as évek (MFM Fotótár ltsz: nl368) az örökségvédelmi hivatal hatósági állásfoglalása alapján nem megelőző feltárás, hanem a kivitelezéssel párhuzamosan, ahhoz kapcsolódó régészeti megfigyelés formájában történt. Mindvégig gondot okozott a régészeti munka és a beruházás műszaki tartalmának összeegyeztetése. Az építkezéssel párhuzamosan zajló kényszerítő tényezők miatt nem mindig tudtunk úgy dolgozni, ahogy azt a szakmai szempontok megkívánták volna. Nem a régészeti feltárások elvárható metódusa, hanem az építkezés kiviteli-műszaki ütemezése határozta meg a munkavégzést. A kivitelezés diktálta rohamtempó, még a legnagyobb szakmai odafigyelés és erőfeszítés mellettsem tette lehetővé a részletekbe menő régészeti kutatást, csupán a talált jelenségek rögzítésére, a körülményekhez képest lehető legpontosabb dokumentálására és a leletek „átmentésére" volt elegendő. A bontás, 2014 júniusában az előlépcső aszfaltozott felületének, a vasbeton födémszerkezet feltörésével indult (1. tábla 2-4). A több évszázados építkezések és átalakítások lenyomataként a terület többszörösen bolygatott, vastag építési 174
