A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)

RÉGÉSZET - Tóth Anikó: Apátfalva - Nagyút-dűlő késő szarmata telep és temető állatcsont leletei

Tóth Anikó

Apátfalva - Nagyút-dűlő késő szarmata telep és temető állatcsont leletei

Húsminőség (db)

A. magas értékű

B. közepes értékű

C. alacsony értékű

Összesen

szarvasmarha

178

647

496

1321

juh/kecske

68

197

104

369

juh

2

16

0

18

sertés

33

102

106

241

ló

104

99

229

432

kutya

92

146

127

365

Háziemlősök

477

1207

1062

2746

vaddisznó

0

0

2

2

ŐZ

1

0

0

1

gímszarvas

2

7

2

11

Vademlősök

3

7

4

14

Összesen

480

1214

1066

2760

Húsminőség (%)

A. magas értékű

B. közepes értékű

C. alacsony értékű

Összesen

szarvasmarha

13,5

49

37,5

100

juh/kecske

18,4

53,4

28,2

100

juh

11,1

88,9

0

100

sertés

13,7

42,3

44

100

ló

24,1

22,9

53

100

kutya

25,2

40

34,8

100

3. táblázat: Szarmata állatmaradványok húsminőség (Uerpmann 1973] vizsgálata (N: 2760]

Gazdasági haszonállatok. Testrégió

Fejrégió

Törzsrégió

Húsos végtag régió

Száraz végtag régió

Terminális

csontok

Összesen

Fauna

Háziállat

szarvasmarha

724

155

228

173

41

1321

juh

9

1

5

3

0

18

juh/kecske

172

63

108

21

5

369

házisertés

155

33

42

10

2

242

ló

165

79

61

80

47

432

kutya

143

112

70

36

5

366

Összesen

1368

443

514

323

100

2748

%

49,8

16,1

18,7

11,8

3,6

100

4. táblázat: A háziállat maradványok (db) testrégió szerinti (Kretzoi 1968) megoszlása (N: 2748)

subadult, őz -1 egyed, vaddisznó 1 egyed) alapján a vadászat része volt a szarmata település lakói életének. Jelenlétük környezetjelző értékkel bír.

Összefoglalás

A több fázisban lakott, virágkorát a késő szarmata korban élő lakosság jelentősebb számú régészeti, antropológiai és régészeti állattani leleteket hagyott hátra.

A természeti környezet rét-legelő továbbá ligeterdő jellegű lehetett, biztosítva a legeltető állattartást (szarvasmarha, juh), a vadászatot (gímszarvas, őz, vaddisznó) egyaránt. A leletek jelentős része „konyhahulladék" gödrökből származott.

A két 4-5. századi szarmata sírból (127. és 132. sír és az utóbbi sír rablógödréből) azonosított szarvasmarha és juh maradványok száma csekély.

A huzamosabb ideje megtelepült lakosság életmódjában megőrződött a legeltetéses, legelőváltó állattartás (szarvasmarha (39%) - sertés

161