A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
RÉGÉSZET - Sóskúti Kornél - Sz. Wilhelm Gábor: Felgyő-kettőshalmi-dűlőben (20/77, Nr. 85. lelőhely] feltárt szarmata településrészlet római eredetű leletanyaga
Sóskúti - Sz. Wilhelm Felgyő-Kettőshalmi-dűlőben feltárt szarmata településrészlet római eredetű leletanyaga edény külső oldalának középső, jól látható régióját borítja, akár több sorban is - hasonlóan a provinciális szürke bepecsételt díszű tálakhoz. A hornyolás és a fogaskarcolt minta gyakran egymással kombinálva jelenik meg, amint az tapasztalható a pecsételt edények esetében (5. kép 3, 4a, 5a, 6a). A festett kerámiák speciális csoportját alkotják a pecsételt díszű edények.9 A településen 16 tál töredéke került elő. A formailag beazonosítható darabok a Drag. 37-es típusú sigillaták utánzatai (5. kép 4a, 5a, 6a). Az edények alapszíne nyolc esetben szürke (5. kép la, 2-3, 6a), öt esetben téglaszínű és három darabnál sárga árnyalatú volt (5. kép 4a, 5a; 6. kép la). A bevonat a nyolc szürke töredéken az alapszínnel megegyező, vagy attól kissé sötétebb, fényesen csillogó. A téglaszínű és a sárga alapanyagú példányokon a narancssárgától a vörösig terjedő skálán mozog a festés árnyalata. A pecsételt díszekkel ellátott leletek mintakincse egyrészt geometrikus, másrészt növényi ornamentikát használó elemekből tevődik össze. A geometrikus motívumok közül a rozetta és a tojásfüzér található meg több edényen (5. kép 4b-5b). Ezeknek variánsai a pannoniai (maróti 2004), a moesiai (nikolic- dordevic 2000) és a daciai (popilian 1976) leletanyagokban egyaránt fellelhetőek. Az egyik tálnak (5. kép 5a-b) szinte pontos megfelelője ismert Budakalászról (maróti 1985, 102; 3. t. 4). A kör alakú díszítőelem a kelet- pannoniai műhelyek elterjedt motívuma (maróti 1985, 120; 14. t. 6. stb). A felgyői pecsételt leletek között szereplő töredékeken a növényi minták közül a többujjas felfelé vagy lefelé néző levelek találhatóak meg (5. kép lb, 2-3, 6b). A darabok jelentős része töredékes, mindösszesen két példánynál látható a teljes minta, amely lefelé néző ötujjú levélalakzatot ábrázol (5. kép lb, 6b). Hasonló motívumok alkalmazása a pannoniai edényeken gyakori, 9 9 A feltáráson tapasztalt leletanyag szóródáshoz értékes adatokat szolgáltat az egyik pecsételt díszű edény. A tál több, összeilleszthető töredékből áll, azok egymástól nagy távolságra elhelyezkedő öt objektumból (526., 549., 660., 1777., 3118) kerültek elő. számos, apró részleteiben eltérő változata több lelőhelyről ismert (maróti 2004, 199). A felgyői két hasonló díszítésű edény másik közös ismérve, hogy mind a kettő szürke. A belsejébe pecsételt díszű provinciális edények a ritkább típusok közé taroznak a Barbaricumban, a felgyői lelőhelyről egyetlen ilyen darab ismert (6. kép la-lb). A tál aljában található, hármas tagolású kompozíció több részből áll. Az egyik egy pecsételt ívelt idom, mely a provinciális anyagokban gyakori motívum, főként tojástaggal kombinálva. A hármas elrendezésű, sokszögletű tagnak nem találtunk ismert analógiáját. Összességében elmondható, hogy a pecsételt motívumok nagy része a kelet-pannoniai lelőhelyeken található edényeken előforduló díszítésekkel mutat közeli rokonságot. A formavilág szintén ez irányba mutat, bár a moesiai területről előfordulnak hasonló példányok, míg a dáciai anyagban más típusok az uralkodóak. A festett edények jó részén a korabeli javításra utaló átfúrás nyom is található a törésfelületek mentén, ami jelezheti a valószínűleg magasabb áron beszerzett római áruk megbecsülését és hosszabb idejű használatát egyaránt (5. kép 4a, 5a, 6a). A festett edények egy részén, hasonlóan a többi kerámiatípushoz, másodlagos felhasználás nyoma figyelhető meg. A leletanyagban fellelhető két töredéket másodlagosan orsókarikaként használták tovább, ami teljesen általános gyakorlat a szarmatáknál. Három festett római kerámiát korong alakúra alakítottak, - hasonlóan a sigillatákból készített darabokhoz - valószínűleg egy korabeli táblajáték kellékeiként szolgálhattak (5. kép 2). Összesen hat töredék törésfelületén figyelhető meg utólagos csiszolásnyom, ami a sigillatákhoz hasonlóan szintén az edény eltörése utáni másodlagos felhasználására utal. A Felgyő-Kettőshalmi-dűlői szarmata településen előkerült festett edények a terra sigillatákhoz hasonlóan főként Kelet-Panno- nia közvetítésével kerülhettek az Alföldre, bár Moesia szerepét sem lehet kizárni, de a fajsúlya lényegesebben kisebb lehetett. Jellemző a változatos nagyságú Drag. 37-es forma, melyek 71
