A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
RÉGÉSZET - Sóskúti Kornél - Sz. Wilhelm Gábor: Felgyő-kettőshalmi-dűlőben (20/77, Nr. 85. lelőhely] feltárt szarmata településrészlet római eredetű leletanyaga
Sóskúti - Sz. Wilhelm Felgyő-Kettőshalmi-dűlőben feltárt szarmata településrészlet római eredetű leletanyaga domináns, az apró fémleletek a leletanyag töredékét képezik (1. diagram). Az edények között a legtöbb a festett áru (211), majd ezt követi az amphora (143), amelyekhez képest alacsonyabb számban található meg a terra sigillata (87). A mázas edények (7) kis százalékát alkotják az előkerült leletanyagnak. A több korszakú településen előfordult nagymennyiségű római áru elemzése során, fontos módszertani problémák vetődtek föl, illetve azok bizonytalanságai igazolódtak. Ilyen például a római leletek alföldi településeken betöltött keltező értéke. A felgyőihez hasonló, többfázisú telepek esetében a talaj mozgatása, valamint egyéb, antropogén tevékenység következtében a leletek gyakran kerültek másodlagos helyzetbe. Az import tárgyak nagyobb része a római időszakban még használt objektumok betöltéséből származik, azonban közel negyede (70 objektum) az avar település jelenségeiből, másodlagos helyzetben került elő. Ezek lokalizált szórványként értelmezhetőek, melynek következtében keltező szerepük csökkentett értékű. Terra sigillata4 A feltárt településrészen összesen 87 db sigillata töredék került elő, 75 objektum betöltéséből (17. kép l).5 Mennyiségük az eddig publikált alföldi anyagok között a magasan reprezentáltak közé sorolható. A barbaricumi terra sigillata anyag kezdeti feldolgozásai során az egy lelőhelyről ismert darabszámok a legtöbb esetben alacsonyabbak voltak (gabler 1968; gabler- vaday 1986, gabler-vaday 1992). A leletkor leltárkönyvekben, azonban a kevésbé értékelhető oldaltöredékek és kopott leletek esetében az összetartozó darabok nem mindig elkülöníthetőek. Ebből kifolyólag a településen valamikor használt edények darabszáma jóval kisebb volt, azonban a töredékek alapján ennek pontos megállapítása nem lehetséges, ezért a tanulmányban szereplő adatok a mennyiségi viszonyításhoz használhatóak. 4 A terra sigillaták meghatározását Horváth Friderika végezte. Munkáját ezúton is köszönjük. 5 Ezek közül 10 objektum avar kori volt, a többi szarmata településhez tartozott. 1992-ben megjelent elemzését követően, az Alföld területét érintő nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelőző feltárások során több jelentős méretű szarmata településrészlet vált ismertté. A feltárt lelőhelyrészekről tekintélyes mennyiségű leletanyag - köztük számos sigillata töredék is - származik, melyeknek feldolgozása csak néhány esetben történt meg (VADAY 1996; VADAY-HORVÁTH 1999; GABLER 2001; KULCSÁR-HORVÁTH 2002). A Felgyő-Kettőshalmi-dűlőben végzett feltárás során a sigillata leletek területi szóródása eltérő intenzitással a szarmata település nagy részén nyomonkövethető volt. A K-i, DK-i részeken a töredékek előfordulása sűrűsödött, a felszín Ny-i térfelén elhelyezkedő objektumokban előforduló darabok az anyag kis részét alkották (17. kép 1). A leletek területi megoszlásából különböző periódushoz köthető településszerkezeti kép egyértelműen nem rajzolódott ki. Az előkerült 87 darab közül néhány azonos tárgyhoz tartozott, de a nagyrészük különböző edények kisebb-nagyobb töredéke, azaz a leletanyagban mintegy 75 db terra sigillata tál vagy csésze található. Formai variációjuk megoszlása szűk spektrumot mutat. A településen jellemző a relief díszes típusok dominanciája, ami megfelel a szarmata Barbaricumban eddig is tapasztalt tendenciának (gabler-vaday 1992, 143). A legnagyobb számban a Drag. 37-es formájú tál került elő, mely a teljes sigillata anyag 63%- át képezi. Alacsonyabb számban fordulnak elő a Drag. 33-as csészék, ezek mellett a többi meghatározó és besorolható töredék jóval kisebb mennyiséget jelent (3. diagram). Egyetlen Drag. 32-es forma peremtöredéke fordult elő az 1805. objektumban, a Drag. 30-as formának egy oldaltöredéke került elő a 3908. objektumból és egyetlen Drag. 18/31. típus alj és talpgyűrű töredéke volt a 3125. objektumban. Ezek a teljes leletanyagban elenyésző részt alkotnak. Az edények készítésének műhely szerinti megoszlásában a lelőhelyen a westerndorfi manufaktúrák árui dominálnak, az ide sorolható 33 darab a teljes anyag 44%-át képezi (2. diagram). Arányaiban kisebb mennyiségben fordulnak elő a Rajna-vidéken tevékenykedő 67
