A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
KÖZÖNSÉGKAPCSOLATOK - Hegedűs Anita - Medgyesi Konstantin: Hogyan hat a 21. században a Munkácsy-imázs? A 2012-es szegedi Munkácsy-kiállítás kommunikációja
Hegedűs Anita - Medgyesi Konstantin Hogyan hat a 21. században a Munkácsy-imázs? elmosódnak. Habáraz Egyesült Államokban az európai értelemben vett közszolgálati médiáról nem beszélhetünk, érdemes említést tenni két patinás amerikai napilapról. A nagy múltú The New York Times-ban külön hasábok foglalkoznak a sztárokkal kapcsolatos hírekkel, a szintén nagy tekintélyű The Washington Post- ban pedig folyamatosan találhatnak pletykarovatot az olvasók (Császi 2003, 159). Ez a fajta változás, a hagyományos és a bulvár újságírás közötti különbség azonban nem feloldhatatlan ellentét, hanem „a szórakoztatás javára történő hangsúlyeltolódás”. (Császi 2010, 8) A tabloidok kiemelten fontos tulajdonsága tehát, hogy „inkluzitívak", tehát bárki számára hozzáférhetőek anyagi és intellektuális értelemben egyaránt (Császi 2011, 8). A médiumoknak (főként a kereskedelmieknek természetesen) egyértelmű érdeke, hogy ezt a hozzáférhetőséget minél többekre kiterjesszék, azaz minél magasabb olvasottságot, nézettséget, hallgatottságot érjenek el. így kialakultak a tabloid azon módszerei, melyek a lehető leginkább erősítik a tartalomhoz történő minél szélesebb és minél egyszerűbb hozzáférhetőséget. így a bulvár mindig röviden, érthetően fogalmaz: a cél a minél könnyebb érthetőség, a minél nagyobb tömegek megszólítása. A legtöbb szöveg ezért a 10-14 éves gyermekek nyelvi világához közelít, és minden esetben egyszerűsít, a lehető legközérthetőbb módon fogalmaz. Ezeknek a leegyszerűsítő kereteknek megfelelően interpretálják a híreket - elkerülve az összetettséget, a bonyolultabb kommentárokat (Sípos 2010,194). A bulvár szinte kizárólag a már bejáratott, jól ismert sémákra épít, és gyakran nyúl a humor eszközéhez - egyfajta örömelvűséget képvisel (Balázs, 2009). A bulvár sikere tehát abban áll, hogy „mind szerkesztésében, mind témaválasztásában az embereket leginkább érdeklő írásokat közöl érthető formában." (Pallagi 2006) A vizualitás a bulvár egyik legfontosabb eleme: egy jól megkomponált képnek, egy jól kitalált szalagcímnek is mindössze csak néhány másodperce van, hogy megszólítsa az olvasót, hogy felkeltse annak érdeklődését. Napjainkban tehát az ún. attention span (az az időtartam, mely során egy tárgyra figyel a néző/ olvasó) lerövidülése miatt kevés idő jut a feldolgozásra: a jó fotó vagy a plakátszerű címlap kis intenzitású figyelem mellett is képes hatékony információ-átadásra (Ignácz - Szobota, 2002; PÖLÖS 2007, 43). Azonban nem csak a formának, hanem a tartalomnak is kialakultak a „tabloidos arany- szabályai". Sipos Balázs így fogalmaz: „személyes esetek, »valódi« szereplők és mozgalmas filmek kellenek, azaz perszonalizált és dramatizált történetek", hogy egy adott téma vagy tartalom bekerülhessen a bulvárosodott médiába (Sípos 2010, 187). A személyes esetek kiemelt szerepét említi Császi Lajos is: a tabloidok „vagy a mindennapi emberek nem mindennapi élményeivel, vagy a nem mindennapi emberek mindennapi dolgaival foglalkoznak, azaz a társadalmi életnek nem az intézményi, hanem az emberi oldala áll az érdeklődésük középpontjában". (Császi 2003,163) Mindezeket a tulajdonságokat PR-szempont- ból is érdemes megvizsgálnunk és figyelembe vennünk egy-egy szervezet kommunikációs tevékenységének megtervezésekor, működtetésekor. Ugyanis a PR-szakembernek már egy újságíróknak szánt sajtóanyag megírásakor is figyelembe kell vennie ezeket a jellemzőket, mivel az újságíró a potenciális olvasó/néző/ hallgató szemével figyeli az általunk felkínált tartalmakat. Egy ütős cím vagy egy illusztrációként küldött, jól eltalált fotó segítheti a témánk megjelenését, az általunk közvetíteni kívánt üzenet továbbítódását. Emellett a kommunikációs szakmának élnie kell a megszemélyesítés, a sztorigenerálás eszközeivel is: egy-egy meglévő történetet ennek fényében, ennek tudatában kell megfogalmazni, a híreket, eseményeket át/ újrapozícionálni. Az Eco által megfogalmazott titokzatosságot: a kulisszák mögé pillantás eszközét is érdemes újra és újra „elővenni", hiszen mindegyik szervezetben zajlanak olyan folyamatok, melyek a széles nyilvánosság előtt nem ismertek, de nagy érdeklődésre tarthatnak 580
