A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
NÉPRAJZ - Kerekes Ibolya: A tápai gyékényszövő háziipar átalakulásai a 20. században
Kerekes Ibolya A tápai gyékényszövő háziipar átalakulásai a 20. században egyik első lépéseként a gyékénykufákat próbálta meg kiszorítani a termelési és kereskedelmi láncból. Ennek sarkalatos pontja volt a nyersanyagbeszerzés átalakítása. 1949-ben, a tápai földműves-szövetkezet megalakulása után jelentős viszály alakult ki a kufák és az új szervezet vezetői között. A szövetkezet fel- vásárlási megbízást kapott ugyanis az Állami Háziipari Rt-től, de a megbízás mellé nem adtak pénzt, amiből nyersanyagot vehettek volna a háziiparosoknak. A Tiszakécske (Bács- Kiskun m.) melletti rét volt akkoriban az egyik legjobb és legnagyobb gyékényszedő helyük a tápaiaknak. A terület árverezését pünkösd vasárnapjára hirdette meg a kécskei elöljáróság. Az árverésre mind a tápai kufák, mind a szövetkezet képviselői elmentek. A licitáláson Fodor István gyékényszedő bandája ajánlotta a legmagasabb összeget, 5 500 Ft-ot, ezért aztán az elöljáróság arra az évre nekik ítélte a terület kitermelésének jogát. Aláírták az erről szóló megállapodást, majd a nyertes letette a kaució t. A teljes árat a kitermelés után kellett [volna] megfizetni. A tápai földműves-szövetkezet vezetői nem hagyták annyiban a dolgot. Ördög Antal, a szövetkezet vezetője, Terhes János, DÉFOSZ-titkár,12 Török István párttitkár elmentek a kécskei képviselőtestület ülésére, és rávették az ülés résztvevőit, hogy ne hagyják jóvá az árverést. A testület ezután utasította az elöljáróságot, hogy tegye semmissé az eredményt, bontsa fel a már megkötött egyezséget, és Fodor Istvánék helyett a földműves-szövetkezettel kössön szerződést. Ebben az új szerződésben az állt, hogy szövetkezetnek négy napon belül kell megfizetnie a kauciót, később pedig - a ténylegesen kitermelt mennyiség átvétele után tíz nappal - kévénként 1,5 Ft-ot.13 Hasonló helyzet volt Túrán (Pest m.), ahol akkoriban Polányi Géza bérelte a községi elöljáróságtól a tápaiak által kedvelt gyékénytermő rétet, és hirdette meg a kitermelés jogát. 12 Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége. 13 A fizetendő végső összegbe beleszámított az előzőleg már kifizetett kaució. Ott Török Mihály és bandája nyert 3 200 Ft-tal. Oda is visszament a tápai földműves-szövetkezet képviselője, a DÉFOSZ-titkár és a párttitkár kíséretében, s ott is „meggyőzték” a terület birtokosait, hogy semmisítsék meg a már aláírt szerződést, és a szövetkezetnek adják a gyékénykitermelés jogát. A területeket tehát sikerült megszerezniük, de valamiből ki is kellet fizetni a kauciókat és a kitermelt gyékény árát. A falugyűlésen úgy határoztak, hogy mivel az államtól nem kaptak pénzt nyersanyag-beszerzésre, adják össze maguk a tápaiak. Meghirdették, hogy ki menynyit fizet, annyi kévét kap. Három nap alatt 120 000 Ft gyűlt össze a szövetkezet pénztárában. Részes kitermelésre is jelentkezhettek azok, akik vállalták a nehéz fizikai munkát: „ötbül kettőé" - vagyis öt kivágott kévéből kettő a gyékényvágást végző munkásé lett, három a szövetkezeté. Azok a családok, ahonnan nem volt, aki elmenjen gyékényvágónak, a szövetkezettől vásárolhatták meg a kévéket. A hazaszállítás megszervezését a szövetkezet vállalta. Az első szállítmány augusztus végén Túráról érkezett meg, ahol Terhes Béla volt a bandagazda. Előbb kivették a gyékényvágóknak járó kétötöd részt, a fennmaradó kévék kiosztását pedig augusztus 28-29-re hirdette meg a szövetkezet. A korábbi ígérettel szemben azonban nem az előre befizetett összegnek, hanem a családok rászorultságának megfelelően állították ki a szövetkezetben az utalványokat, amelyekkel aztán jelentkezhettek a családok a kiutalt kévékért. Több kofa fizetett be ugyanis nagyobb összeget a tavaszi pénzgyüjtéskor, hogy ha már nem engedik a saját alapanyag-beszerzést, legalább így juthassanak gyékényhez, amit aztán kiadhatnak a nekik dolgozó embereknek. Az utalványokat augusztus 28-án hajnali 4 órakor kézbesítették ki a családoknak, és reggel 7 órakor - Nagy Istvánná és Laczi Pálné vezetésével - már meg is kezdték az osztást. Amikor híre ment, hogy nem a korábbi egyezségnek megfelelően osztják a gyékényt, a hoppon maradottak kapákkal, kaszákkal indultak a helyszínre. Végül a már akkor is nagy tekintéllyel bíró Nagy Pál tett rendet a tiltakozók között. Ez az 464
