A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)

NÉPRAJZ - Fodor Ferenc: A delibláti homokpuszta haszonvételei

Fodor Ferenc A delibláti homokpuszta haszonvételei szétdörzsölték, úgy habzott, mint a szappan.” (Solymos 1984, 510] Hasonló értéket képviselt a borókafenyő (Juniperus communis] termése is, melynek gyűjtéséről Ajtay Jenő a következőt írta: „A deli­bláti homokpusztán 1898 előtt még senki sem gondolt a borókabogyó értékesítésére. Egyik­másik környékbeli kurtaboltos azonban már akkor foglalkozott a kötőfék, kocsikenőcs és vöröspipaárulás mellett bogyóátvétellel, melyet a munkások loptak a homokpusztából. Éppen ez keltette fel a figyelmet, hamár viszik, hát pénzért vigyék. Az évi haszonbér megálla­pítására nem állott adat rendelkezésre. Próba­évre volt tehát szükség. A próbaév leteltével árverés lett kiírva és kellően meghirdetve hat évi bérleti időtartamra. Ezen az árverésen az évenkénti haszonbér általános meglepetésre 1 200 koronáig emelkedett. Az 1905. év decem­ber havában letelt a 6 évi bérleti idő s az újabb árverésen az évi haszonbér 2 140 koronára emelkedett. A haszonbérszökkenés a bogyó értékének emelkedésében is leli magyarázatát. Kilenc évvel ezelőtt egy métermázsa boróka­bogyó 8 koronát, később 12, 14 koronát kép­viselt, jelenleg pedig 15, 18 és 20 koronát ért el. A delibláti borókabogyó elsőrendű, mert a szemek az enyhébb klíma és hosszabb tenyé­szeti időszak folytán húsosabbak lesznek és nagyobbra nőnek. A gyűjtés Delibláton szept­ember 1-től december 31-ig van megengedve (lehet korábban is kezdeni) és a vállalkozó azt szakmánybán végezteti. Fizet a munkások­nak métermázsánként a szedési idő kezdetén 6 később 7 koronát. Azért változik ez, mert a munkások kezdetben a bogyóval dúsabban megrakott bokrokat keresik fel, s csak később fanyalodnak rá a kevesebb bogyót termő egye- dekre is. [...] A gyűjtőmunkás istránggal a nya­kába akaszt egy vesszőfonatú, kétfülú kosarat, ezt a borókabokor gallyai alá tartva és a galy- lyakat egy rövid bottal kopogtatva, belepergeti a bogyókat, melyeket a kosár megtelte után a behulló száraz tűlevelektől valamennyire meg­tisztítva zsákba önt át és úgy viszi haza átadni. A nyersárút bármilyen mennyiségben átveszi a »Trencséni borovicska- és szilvóriumfőzde részvénytársaság«. Egy métermázsa delibláti búza 10 korona, egy métermázsa delibláti boró­kabogyó pedig 20 korona." (Ajtay 1907, 229) A borókafenyő hasznosságáról Schwalm Amadé a következőket írta: „Valóságos áldás a homokvidéken. Nélküle talán nem is volna lehetséges a homokot sikeresen megkötni. Szőlőkaró vagy kerítés készítésére használ­ták a boróka törzsét, homokfedésre a gallyait, a bogyója, melynek szedése 25-26 korona évi bért hoz, oly fejlett és húsos, a minőt csak Olaszországban produkálnak. Újabb időben beszüntették a boróka törzsének kihasználá­sát és csak a bogyó szedése van bérbeadva." (Schwalm én. 15) Az erdőkből folyamatosan történt fakiter­melés is. „Az évi vágások kitermelése házilag történik. Rendes vágásokban 70% szokott lenni az akác- és 10% a nyárfahaszonfa kiho­zatal. Lágy haszonfát a vevők maguk terme­lik, felmérés és értékének megállapítása után a helyszínén kifizetik és szállításról maguk gondoskodnak. A kemény haszonfát házilag termeljük és 20 korona tőár alapul vétele mel­lett nyilvános szóbeli árverésen - de kis cso­portokban - a helyszínen értékesítik. Kemény haszonfa alatt nálunk kizárólag a 10-25 cm vastag akác értendő. Ez iránt pedig oly élénk a kereslet, hogy 20 korona tőárt néhol 50 koronára verik fel. A termelt tűzifa készletün­ket a vágásokban (tisztásokon és nyiladékok­ban) raktározzuk. Történik ez egyfelől azért, hogy az értékesítés alkalmával a fuvarozók ne gázolják el a sarjhajtásokat és gyökérhajtáso­kat, másfelől pedig azért, hogy a raktárakat kidaraszolt (gyeptől mentesített) 2 méter szé­les pásztákkal a futótüzek ellen mentesítsük.” (Ajtay 1912, 71) Az erdészeti szakemberek véleménye a sző­lőtelepítések hasznosságáról megoszlott. „Alig vált a szélfogók ideája történelmi följegyzéssé, következett rá a szőlőkaró divat túlhajtása. Összefüggő 500 hold szőlőkaró üzemosztály­nak létesítésére szólt a rendelet. Hogy tehát az összefüggő szónak is megfeleljenek, elkezdik fásítani a volt mramoráki legelő gyepes részeit, szóval a meglevő sok futóhomok mellett újból 446

Next

/
Thumbnails
Contents