A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sípos József: Az Egységes Párt szervezése és 1922-es tavaszi kampánya
Sipos József Az Egységes Párt szervezése és 1922-es tavaszi kampánya helyi szervezeteket is, illetve azok vezetőségeit. E szervezőmunkáról még keveset tudunk. Azt azonban már most megállapíthatjuk, hogy a Kisgazdapárt kormánypárttá bővítésének folyamatában e vezetőségek tagjai között egyre több lett a köztisztviselő és közalkalmazott, mint például jegyző, tanár, tanító. A választókerületi és megyei szinteken pedig az úri középosztályhoz tartozók foglalták el a pozíciók egyre nagyobb részét. Tehát egy hierarchizált és centralizált választási tömegpártot hoztak létre. E pártnak a Szózat és az Új Barázda volt a napilapja. Viszont nem volt egységes ideológiája. Ugyanis a Kisgazdapárt liberális agrár-demokrata és újkonzervatív-agrárius eszmerendszere mellett támaszkodott a részben az utóbbiból kifejlődött fajvédelmi nézetekre. A pártban A Kisgazda és a Magyar Falu című hetilapok képviselték a liberális és agrár-demokrata nézeteket. A volt Munkapártiak egy részének az Egységes Pártba való integrálásával pedig a liberális szabadelvű- konzervatív nézetek is megjelentek. E folyamat lényege a volt Kisgazdapárt részleges állam- pártosítása is! Választási előkészületek Bethlen István miniszterelnök április 23-án, húsvét napján - otthagyva a genovai nemzetközi konferenciát - visszatért Budapestre. Az ellenzéki sajtó szerint erre azért kényszerült, mert a választási munkálatok irányítását kézbe kellett vennie. Bethlen 25-én a minisztertanácsot tájékoztatta a genovai konferencián részt vett delegáció tárgyalásairól. Azt részben sikeresnek minősítette. A minisztertanács ekkor döntött a választások kiírásáról. Ennek apropóján szóba került a legutóbbi, jánosházi incidens - ahol egy KNEP-es kormánypárti választási gyűlésen a csendőrök leszúrtak egy ellenzéki tüntetőt -, és a szaporodó választási atrocitások. Elhatározták, hogy a „jogrend és a választások tisztaságának megőrzése érdekében" az indulatokat minden rendelkezésre álló eszközzel tompítani kell. Ezért erélyesen el kell nyomni minden olyan törekvést, amely a szenvedélyeket fokozza, és azok kirobbanásához vezethet. A Világ c. liberális napilap értesülése szerint ennek érdekében a belügyminiszter erélyes rendeletet fog kiadni, amely a „rend fenntartására kirendelt közegeknek szükség esetén még a fegyverhasználatot is megengedi”. E döntés tehát a kormány és a közigazgatási, illetve csendőri erők eddigieknél határozottabb fellépését jelezte. Ez - jellegéből adódóan - elsősorban az ellenzéki agitáció megfékezésére irányult. A választásokkal kapcsolatos teendőket a hivatalos lap 28-i számában közölték. A három rendelkezés közül az elsőben Horthy Miklós kormányzó június 16-ára összehívta az új nemzetgyűlést. A második rendelet a képviselőválasztás kiírásáról szólt. E szerint az „május 28-tól számítandó tíz napi időközön belül tartandó meg”. A választások napjait a belügyminiszter tűzte ki. A harmadik rendeletben a belügyminiszter a választásokat az alábbiak szerint írta ki. Május 28-án választanak a következő vármegyékben és városi törvényhatósági választókerületekben: Abaúj-Torna, Arad, Baranya, Békés, Bereg, Bihar, Csanád, Csongrád, Fejér, Gömör- és Kishont, Hajdú, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest-Pilis-Solt-Kiskun (kivéve e vármegyében a Budapest-környéki választókerületet), Somogy, Szabolcs, Szatmár, Tolna, Torontál, Ung, és Zemplén vármegyék, valamint Hódmezővásárhely, Sopron és Szeged városok választókerületeiben. Június 3-án tartják meg a választásokat az alábbi vármegyei és városi törvényhatóságok választókerületeiben: Bács-Bodrog, Borsod, Esztergom, Győr, Hont, Komárom, Moson, Nóg- rád, Pozsony, Sopron, Vas, Veszprém és Zala vármegyék, valamint Baja, Debrecen, Győr, Kecskemét, Komárom, Miskolc, Pécs és Székesfehérvár városok választókerületeiben és a Budapest környéki választókerületekben.4 Mindezzel több céljuk volt. Egyrészt így lerövidítették a hivatalos ajánlási ívek kiadására rendelkezésre álló időt. Másrészt a május 28-án választó vármegyékben lévő választókerületek 4 Szózat 1922. IV. 29., 1. 331
