A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sípos József: Az Egységes Párt szervezése és 1922-es tavaszi kampánya
Sipos József Az Egységes Párt szervezése és 1922-es tavaszi kampánya többségében a nyílt szavazással megnyerhető- nek tartották a választásokat a kormánypárt részére. Ezzel befolyásolni kívánták a június 3-ára kiírt választások eredményeit, ahol - mint láttuk - a legitimista és a titkosan választó kerületek többsége volt. Bethlennek azért is haza kellett jönnie, mert az Egységes Párt Intéző Bizottsága (továbbiakban: IB) április elején, - amikor elutazott Genovába - még nem végzett a párt jelöltállítási munkájával. Akkor mintegy 180 jelöltről állapodtak meg. Összesen pedig mintegy 204-205 kerületben akartak jelöltet állítani. Tehát még kb. 25 jelöltről kellett megállapodniuk. Erre azért is szükség volt, mert a választási kampány 3 hétig való elnapolása ellenére olyan hírek érkeztek - főleg a vidéki kerületekből, de különösen Dunántúlról -, hogy a királypárti katolikus tömegek felsorakoztak a legitimista Andrássy-Friedrich párt mögé. A liberális sajtó azt is tudni vélte, hogy a 180 hivatalos kormánypárti jelölt közül, mintegy 20-25 választó- kerületben kifogásokat emeltek, és más jelöltek kiküldését követelték az Egységes Párt vezetésétől. Egyébként is terjedt az ellenzéki hangulat az országban. Elsősorban a földbirtokreform végrehajtásának rendkívüli lassúsága keltett nagyfokú elégedetlenséget a nincstelen és szegényparaszti tömegek körében. Az ellenzéki propaganda hatására különösen e társadalmi rétegek körében nőtt az elégedetlenség. A Világ szerint közülük egyre többen nyíltan Nagyatádi Szabót okolták ezért, és azzal vádolták, hogy „cserbenhagyta a demokrácia zászlaját és a reakció szolgálatába szegődött". Mindezek miatt voltak olyan előrejelzések, hogy ebben a belpolitikai helyzetben az Egységes Párt a kormányt támogató KNEP-pel (Huszár-Ernst párt) együtt maximum 160 mandátumot tud szerezni. Az Egységes Párt vezetői egy ilyen nagyságú kormányzópárt mellett ugyan már munkaképesnek tekintették a nemzetgyűlést, de úgy vélték, hogy egy 80-85 fős ellenzék már kemény ellenfele lesz a kormánypártnak, és ilyen erővel már megakadályozhatják a kormányt abban, hogy az addigi módszerével kormányozzon. Az Egységes Pártba belépett volt munkapárti politikusok is elégedetlenkedtek. Egyrészt azért, mert még újabb hivatalos jelöltséget vártak Bethlentől. Másrészt pedig a párt és az ÉME között létrejött választási együttműködés nyilvánosságra kerülése is felháborította őket.5 Mindezek miatt április végén nem tartották meg az Egységes Párt IB értekezletét. A helyzet tisztázására Bethlen Klebelsberggel és Gömbössel április 26-27-re összehívatta a főispánokat és a párt vármegyei vezetőit. Meghallgatták jelentéseiket, és további utasításokkal látták el őket. E fontos tárgyalások részleteit - források hiányában, sajnos - nem ismerjük. Nem tudunk arról, hogy e megbeszélésekre Bethlen meghívta volna Nagyatádi Szabót, aki a párt elnöke volt. Pedig 27-én a parasztpolitikus a fővárosban tartózkodott.6 A Világ szerint akkor Bethlen még nem döntött a vitatott képviselőjelöltek ügyében, hanem május 3-ára újra felrendelte Budapestre az érintett megyék főispánjait és a párt vezetőit, akikkel részletesen megtárgyalta a kényesebb eseteket. Közölte velük: legfőbb szempontnak azt tekinti, hogy a választókerületet meg lehessen tartani. Amennyiben kétséges, hogy az eddigi jelölt meg tudja szerezni a mandátumot a kormánypárt számára, akkor el fogja ejteni. Bethlen tisztában volt azzal, hogy az ilyen esetek az IB-ben esetleg ellenállást fognak kiváltani. Többek között ilyen IB-én belül is vitatott eseteknek írta le a liberális sajtó a bajai és az enyingi jelöltek ügyét. Korábban az IB úgy döntött, hogy a bajai választókerületben az ott 1920-ban megválasztott Kiss György, volt kisgazdapárti jelöltet kérik fel újra jelöltnek. Április végére azonban megváltozott a helyzet. Helyette a főispán báró Lers Vilmost javasolta indítani. Nyilván nem véletlenül, hiszen Lers Bethlen embere volt. A másik eset is azt mutatja, hogy az Egységes Párton belüli jelöltállítási küzdelmek még mindig folytatódtak. Az IB április elején döntött, hogy Kovács J. István református papot, aki a szabad-királyválasztók és a Nagyatádit 5 Világ, 1922. IV. 26., 2. 6 Az Újság, 1922. IV. 28., 1. 332
