A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sípos József: Az Egységes Párt szervezése és 1922-es tavaszi kampánya
Sipos József Az Egységes Párt szervezése és 1922-es tavaszi kampánya dobszóval összehívott gyűlésen pártelnöknek. Több hasonló kvalitású ember esetén egy-két társelnököt is lehetett javasolni. Az elnökségben „minden társadalmi réteg legyen képviselve: intelligencia, kisgazda, földmíves, iparos és ahol van bánya, a munkásság is” - szólt az utasítás. Titkárnak, - aki az összes írásbeli teendőt végezte - lehetőleg a tanítót vagy a segédjegyzőt kérték fel. Az ő feladata volt, hogy a taggyűjtő íveket „lehetőleg mindenkivel” aláírassa. Ezeket a pártközpontba kellett beküldeni. A választmányi tagokat igyekeztek úgy választani, hogy 60-100 választópolgárra jusson egy. A választmányi tagok feladata volt, hogy kampánygyűlések előtt, illetve választáskor a saját területüket bejárva az embereket mozgósítsák. Az alakuló gyűlésekről a kortesnek 3 példányban jegyzőkönyveket kellett felvenni, és azt hitelesíttetni. Ezekből kettőt a pártközpontba, a választási iroda II. csoportjához kellett beküldeni, egy példány pedig maradt a helyi párttitkárnál. Az utasítás szerint a kiküldöttnek egy példányban ki kellett töltenie a központtól kapott négyoldalas kérdőívet is. Ebben ilyen kérdések voltak: Ki a község főjegyzője? Kik az önkormányzat mozgathatóbb emberei? A földbirtokosok és a papok neve. Ők milyen viszonyban vannak egymással? Milyen pártok működnek már a faluban? Kik a vezetői? Kik a legtekintélyesebb gazdák és iparosok? Kik a nincstelenek szószólói? A földreformot végrehajtották-e? Ha nem, miért nem? Van-e a faluban posta, távírda, telefon, világítás, ivóvíz, járda stb. ... Melyek a község fontosabb kívánságai? A korteseknek meg kellett írniuk az Egységes Párt ellenjelöltjeinek adatait, működését, a helyi lapok közleményeit. A fontosabb cikkeket mellékelni kellett a jelentéshez. Ha a kortes a helyi pártot nem tudta megalakítani, akkor meg kellett írnia, hogy abban „ki vagy kik akadályozták meg”? A jelentésében fel kellett sorolnia, hogy milyen társadalmi és gazdasági egyesületek vannak a községben (MOVE, ÉME, HANGYA, OKH stb.). Az Egységes Párt központjában a kortesektől napi jelentéseket vártak. Arra is kötelezték őket, hogy minden másnap a párt megyei titkárainak is írjanak, illetve sürgős és fontos közlendőiket telefonon is elmondhatták. Azt is megkövetelték tőlük, hogy a Szózat és az Új Barázda című napilapokat mindenütt propagálják. (Az előbbi a fajvédők, az utóbbi az újkonzervatív-agráriusok lapja volt!) Elvárták a kortestől, hogy községenként összeírja, mely üzletekben lehet ezen újságokat árusítani? Ehhez a sokrétű feladatot meghatározó utasításhoz Gömbös Gyula - mint az Egységes Párt ügyvezető alelnöke és kampányfőnöke -, az adott választókerület pártszervezetének „sémáját” is mellékelte, hogy a községekben ahhoz hasonló szervezeteket hozzanak létre. A kortesek által írt jelentéseknek a következő hét úti programját is tartalmaznia kellett, hogy a pártközpont közvetlen utasítását is el tudják hozzá juttatni. Egyébként a központ utasításait a megyei párttitkáron keresztül közvetítették a korteshez. E dokumentumok mellett Az Újság szerkesztőségének birtokába került Gömbös április 27-én, az Egységes Párt hivatalos képviselőjelöltjeinek írt levele is. Ebben a „választási diktátor” - ahogy a liberális lapok nevezték - arra kérte a párt jelöltjeit, hogy programbeszédeiket május 21-ig tartsák meg, mert az után „azt hiszem, nem lesz alkalmad programbeszédet mondanod”. Ez azt jelentette, hogy a kormány és az Egységes Párt vezetői már április végén eldöntötték, hogy a kampány utolsó hetében nem engedélyezik majd a választási beszédeket. Erről azonban csak a saját jelöltjeiket tájékoztatták, és azt csak május közepén közölték a nyilvánossággal és az ellenzéki pártokkal. Ez utóbbiak ezt joggal sérelmezték, hiszen ők úgy tervezték a kampányukat, hogy a választások előtt csak egy-két nappal lesz kampánymoratórium.3 Mindebből azt látjuk, hogy az Egységes Párt vezetői az 1922-es kampányban egy modern választási tömegpárt létrehozására törekedtek. Annak országos vezetősége mellett létrehozták a vármegyei, a választókerületi és a 3 Az Újság, 1922. V. 20., 1-2. 330
