A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sípos József: Az Egységes Párt szervezése és 1922-es tavaszi kampánya

Az Egységes Párt szervezése és 1922-es tavaszi kampánya Sipos József E témával nem foglalkozott érdemben a szak- irodalom. (Romsics 1991, 147., Szabó 1994, 85-104., Paksy 2010, 83-109.) Mi is csak a Kisgazdapárt Egységes Párttá bővítésének kez­detét, (Sípos 2002, 999-1059.) illetve Beth­len István és Nagyatádi Szabó István 1922 tavaszán tett kampánykörútjait (Sípos 2010, 46-57; Sípos 2011, 71-92. )elemeztük. Most az Egységes Párt szervezési kérdéseit, Bethlen és Gömbös Gyula egri kampányát, illetve az Egysé­ges Párt vezetőségének működését és centrali­zálását mutatjuk be. Szervezési kérdések Az Egységes Párt helyi szervezeteit nem csak a volt Országos Kisgazda- és Földmívespárt, illetve az abba belépett kis pártok szervezetei alkották. A párt vezetősége arra törekedett, hogy minden olyan választókerületben, illetve községben ahol a párt jelöltjei elindultak, létre­hozzák az Egységes Pártot. Ezt a nagy munkát nem csak a képviselőjelöltek és a helyi pártszer­vezetek végezték. Az Újság című liberális lap már március végén megírta, hogy a kormány­pártot mintegy 200 választókerületben fizetett kortesek is szervezik. A kortesekkel általában a központi pártiroda (VIII. kerület, Eszterházy utca 30.), illetve annak pártigazgatója, Ráth Sándor kötött szerződést. Ebben a pártközpont által jónak talált szervezési munkáért 300-350 korona napidíjat ígértek. Külön fizették a II. osztályú vasúti jegyet, illetve a hatóságilag iga­zolt kocsifuvar-költséget is elszámolták. A kor­tes naponta köteles volt jelentést írni hollétéről és a végzett munkájáról. Az Újság kiszámolta, hogy a 200 kortesnek kifizetett 300-350 korona napidíjak, a vasúti jegyek ára és a fuvarköltségek naponta leg­alább egymillió koronába kerülnek az Egységes Pártnak.1 Honnan volt ennyi pénze a kormány­pártnak? Többek között az akkori korrupciós ügyekből, ahogyan akkor mondták, a panamák­ból! Ezt állította Esküdt Lajos, aki 1921 szept­emberéig a Kisgazdapárt titkára, és Nagyatádi Szabó akkori földművelésügyi miniszter sze­mélyi titkára volt. Őt 1921 szeptemberében letartóztatták, és csak 1922 márciusában engedték szabadon. 1924. február 17-én az ítélőtáblához benyújtott fellebbezésében töb­bek között ezt írta: „például a ’Szesztermelési Rt.’, amely nekünk a legtöbb panamapénzt fizette, a 700 vagon kölcsönbúza, a 150 vagon Petrányi-féle liszt, és a vetőmagbúza stb. pana­mákért, hogy ezek a panamák eltussoltassanak és, hogy a 700 vagon búzaügyből kifolyólag az állammal keletkezett akkori 88 milliós perében a kormány az egyezséghez hozzájáruljon, a mai értékben cca. 2 milliárdot fizetett a Bethlen-féle Egységes Párt kasszájába is.”1 2 A helyi pártszervezetek megalakításához módszertani utasítást is kaptak a kortesek. A kortes a községbe érkezése után köteles volt a hatóságnál bejelentkezni, bemutatni a megbí­zólevelét. A fényképes, gépelt meghatalmazás végén ez olvasható: „Felkérjük az összes katonai és polgári hatóságot, hogy a fentnevezettet a munkájában támogassák." A kortesnek a ható­ságtól kellett megtudni, hogy kik a falu „legin­telligensebb és legnépszerűbb" vezetői, aki­ket - ha maga is elfogadja - ajánlania kellett a 1 Az Újság, 1922. III. 23., 3. 2 Nemes 1956, 211. Lásd: a 42/b dokumentumot. 329

Next

/
Thumbnails
Contents