A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Máté Zsolt: A szegedi Palánk városrész 1697. évi telekkönyvének térképi megfejtése (A feltört dió)
Máté Zsolt A szegedi Palánk városrész 1697. évi telekkönyvének térképi megfejtése (A feltört dió) főutca, a Plathea Magna (Nagy utca). A Palánk a vagyonos polgárok lakóhelye volt. Itt lakott a török foglalás előtt Zákány István főbíró, itt volt a város első plébániatemploma, a Szent Dömötör. 1522-ben gazdag aranyművesek, szőlőbirtokosok, papok voltak a Palánk lakói. (Vő. Máté 1989; Máté 2000) A hódoltság alatt a piac mellett székelt a szandzsákbég. 1560 után a törökök a Palánkból kitiltották a keresztény lakosságot. 1522-ben és 1546-ban 156 adóköteles telket írtak össze a Palánkban. A 18. századi térképeken 250 körüli telek számolható meg. Nem térek ki a Palánkot ábrázoló, időben közel eső vedutákra,4 amelyek sokszor egy forrásból származó, több-kevesebb fantáziával megalkotott másolatok. Csupán a máriazelli kegykép ábrázolását emelem ki. Az 1709- re datált kép a várat és a Palánkot nyugatról mutatja. A többi képnél talán részletesebb. A várat nagyon pontosan ábrázolja,5 ezért számítottam rá, hogy a Palánk ábrázolása is kellően hűséges. Most a munka végén látom, hogy városképe nem mond ellent a rekonstrukciónak. A palánk kiszögellő védművei a korabeli katonai térképekkel megegyezők. A Szent Dömötör templom jól azonosítható, nyolcas jelzettel, a feltételezett és igazolt helyén szerepel a prefektúra (Cameral haus), kilencessel a prófuntház (Kirchein vnd Magazin in der plancken). Sok részlet azonban nem azonosítható. Kis jóakarattal felismerhetjük a Palánkot keresztben tagoló, már háromszáz évvel ezelőtt is megvolt utcákat, a mai Apáthy és Somogyi utcába eső házakat. (1. ábra) A mai térképen a Palánk határait megközelítőleg a Kelemen László és Zrínyi utcák, valamint a Tisza Lajos körútnak a Zrínyi utcától a Tiszáig futó vonalával rajzolhatjuk körül. 4 Bálint 1959, 44.; továbbá az idézett irodalom. 5 Horváth Ferenc régésznek, a szegedi vár kutatójának szíves szóbeli közlése. A kegykép színes felvételét is tőle kaptam. A telekkönyvről Első olvasatra feltűnik a jegyzék néhány szokatlan, úgymond irreális vonatkozása. A telekszám a korábbinak több mint háromszorosa, a következő időszaknak is kétszerese. A telkek szélességi mérete meghökkentően kicsi. Gyakori az 1, 2, 2,5 öl szélesség, de vannak lxl öl illetve 1x1,5 öl méretű telkek is.6 A kicsiny méret rögtön spekulációkra adott okot: „nem normál öl, hanem ennek kétszerese - királyi öl”. Ez azután jól beleivódott a szakmai köztudatba. A nehézségek ellenére bíztató a rengeteg adat - telekszélesség, hosszúság, a saroktelek fekvés feltűntetése, minden tulajdonos neve, és sokszor a szomszédjaira vagy szembe-szom- szédokra, átellenben fekvőkre, teleklábbal határos szomszédokra utalások, szemben lévő vagy határos intézményekre hivatkozás, olykor egyes közeli objektumok (pl. kapuk) megnevezése -, a viszonthivatkozások és a hivatkozott telkek továbbmutató utalásai mind-mind olyan elrendezésre, topográfiai helyzetre utaló vonatkozás, ami nyilvánvalóvá tette, hogy ezeknek együtt csak egyetlen térképi megfelelése lehet. És a rengeteg adatnak - egy-egy telek esetében 3-4 utalásnak, a kölcsönös és az érintett telkekre vonatkozó, továbbmutató hivatkozásokkal együtt elegendő adatnak kell lennie egy rajzi, akár térképre illesztett rekonstrukcióhoz. - De hogyan? Sokszor végigolvasva a jegyzéket, egyre jobban megerősödött bennem, hogy a puzzle-nak van megoldása, és hogy a sok kereszthivatkozás csak egyetlen megoldásra - a tényleges helyzetre illik rá. Ez a meggyőződés rögtön vonzóvá is tette a célt. Hiszen, ha a rejtély feloldásához eljutunk, a városrész minden eddiginél részletesebb, hódoltság utáni városképét ismerhetjük meg. Név szerint tudni fogjuk, hogy ki hol lakott. Ez ugyan az esetek 90 százalékában semmilyen kézzelfogható mondanivalót nem jelent, ennél fontosabb azonban, hogy megismerjük 6 A Magyarországon is használt bécsi öl 1896 mm, tehát kevesebb, mint 2 méter. 280
