A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Máté Zsolt: A szegedi Palánk városrész 1697. évi telekkönyvének térképi megfejtése (A feltört dió)

A szegedi Palánk városrész 1697. évi telekkönyvének térképi megfejtése (A feltört dió)

Máté Zsolt

Huszonkilenc éve jelent meg Kenéz Győző- Szakály Ferenc forrásközlése: A Szegedi Palánk- városrész 1697-es telekkönyve (Kenéz-Szakály 1984), Az 1522-es tizedjegyzék és az 1546-os defter után a legrészletesebb jegyzék Szeged központi városrészének lakóiról, foglalkozásukról és a városrész intézményeiről, számtalan topográfiai vonatkozásáról. A sokat ígérő telekkönyv „térképesítése” kemény problémát jelentett, - sok-sok próbálkozás ellenére eredménytelen volt. A közel harminc év egyetlen lépéssel sem vitt közelebb a megoldáshoz. Most végül „feltört a dió”.

Az alábbiakban kitérek a megoldás módjára, ismertetem a telekkönyvnek megfelelő térképet, a mai várostérképpel való összevetést és megfeleltetést. Végül röviden összefoglalom, hogy mi olvasható ki a most már térképre vitt telekkönyvből.

Előzmények

„1697. május 7-én kevéssel délelőtt 11 óra előtt a paliszádok közvetlen közelében hirtelen tűz ütött ki. [...]- hallatlan erejű szélvihar támadt, mely által az egész és teljes Palánk - két kunyhó kivételével - porig égett."1 A kamarai hivatal pár hét múlva, 1697. június elsejéig újraosztotta a területet, és minden tulajdonosnak kiadta a tulajdonlevelet. Ezeknek adatait és a következő

1 Joseph Cometh jelentése aznap este a Császári Kamarai Adminisztrációnak (Ford.: Kenéz-Szakály 1984, 32-33.)

húsz év változásait (1717-ig) tartalmazza az 1697. évi német nyelvű telekkönyv:

„Grundtbuch

so bey kayserlichen prefekturat und dreißigst ambt, den 12ten May 1687ten jahr, nach vor- beygangener feurs brunst in der Palanka, auß befelch der löblichen Ofnerischen Cammeral Administration aufgericht, beschriben vndt, wie nachuolgent, von vnß endeß unterschriebenen, als damahligen beamte ein- vndt außgetheillet, auch darauf die behörige hauß-brieffen extra- dirt worden. Actum Szegedin den ersten Juny 1697." (Kenéz-Szakály i.m. 36)2

A Palánk a városnak már a középkorban is központi városrésze volt. A királyi vártól délre terült el, töltéssel és paliszáddal (cölöpfallal) körülvéve. A palánknak nevezett névadó erődítés kapcsolódott a vár falaihoz. A várat és a palánkot a Tisza mesterséges mellékága folyta körül. Az árok 19 méter széles volt. A Palánkot kettős árok és belül földbástya védte, a bástya tetején húzódó 2 méter magas, egymás mellé vert cölöpsorral.3 A várat külön vizesárok-ág választotta el a Palánktól. Az árkon felvonóhíd vezetett a déli várkapuhoz. Az árkon innen terült el a Lathránnak nevezett piactér. A piactól, körülbelül a várkapuval szemben futott dél felé a mai Oskola utca vonalán a középkori

2 A telekkönyv levéltári jelzete: MOL. E.156. A Magyar Kamara Archívuma, Urbaria et Conscriptiones. Irregestrata Fase. 10. Na-49.

3 Reizner 1899-1900 1., 227-228., Lambion felmérése alapján.

279