A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
RÉGÉSZET - Szalontai Csaba - Benedek András - Károly László: A Kiskundorozsma Kettőshatár úti II. avar temető 434. sírja
Szalontai Csaba - Benedek András - Károly László A Kiskundorozsma Kettőshatár úti II. avar temető 434. sírja oldalra néz.55 Fején a homlok vonalában szalag vagy gyöngysor diadém látható, melyek stili- záltan ugyan, de minden tárgyon megjelennek. Kezében „ág" vagy valamilyen növény látható. A testét a csupaszon hagyott nyaki résztől lefelé redőkbe szedett köpeny (vagy páncél] borítja, melyet korongfibulával56 erősítettek meg. Az ábrázolások közötti eltérések egy része köny- nyen írható a méretbeli különbségek, meg persze az ötvösök előtt álló feladat nagysága és a technikai felkészültségük közötti nyilvánvalóan óriási különbségek számlájára. Ez alapján az említett késő avar kori tárgytípusokon az ábrázolásoknak közvetlen köze van egymáshoz és így a dorozsmai verethez is. A katalógusban szereplő tárgyakat készítő ötvös(ök) tudását a dorozsmai veret mesterével nem lehet egy lapon említeni. A dorozsmai veret készítője ugyanis az emberábrázolások esetében igen gyakorlott volt, addig a többi tárgy esetében az ötvös(ök) az emberábrázolás technikai megalkotásában „teljesen” járatlanok voltak. A felsorolt példák bizonyítják, hogy a dorozsmai veret császárábrázolása a megformálás, a testtartás, a kézben tartott növényi motívum tekintetében, a teljesen megegyező analógia hiánya ellenére sem idegen a késő avar művészettől, tehát szoros kapcsolat fűzi a késő avar tárgyakon látható hasonló ábrázolásokhoz, melyeket a kutatás a késő avar, azon belül az SPA II időszakra keltez.57 55 A témával foglalkozó kutatók általában nem a viselés közbeni állapotot vették figyelembe, tehát esetünkben a császárok jobb oldalra néznek, nem pedig balra. 56 Az ilyen „aranyfibulákat” csakis a császárok és azok férfi családtagjai viselhették a clamys nevű köpeny összefogására, ugyanis a fibulának nemcsak gyakorlati funkciója, hanem kifejezetten rangjelző, hatalmi jelvény szerepe is volt (Kiss 1999, 28). A bizánci világ egyik legnagyszerűbb remekművén, a ravennai San Vitale templom 547-ben befejezett, Justinianus császárt és udvarbíráit ábrázoló mozaikján is látható ilyen fibula. 57 Kivételt képez a Székkutas-Kápolnadűlőn előkerült 2. sír, melyet az SPA III időszakra kelteznek (Kiss 1995, 116). Az ábrázolás a fent említett tárgyakon kívül egy Madrid környékéről származó, kicsi, aranyozott ezüst dobozkán is látható (méretei: m.: 35 mm, átm.: 25 mm].58 * Fedőjére másodlagosan egy aranyozott ezüstből készült ikonográfiái motívumot helyeztek, amin egy profilból ábrázolt büsztös alak (egy jobbra néző császár] látható, fején gyöngysor diadémmal. Az alak egy paludamentumot, köpenyt visel, melyet a bal vállán egy császárfibula fog össze. A köpeny redői mélyen vésve kanyarognak. A bal vállon egy felismerhetetlen tárgy látható, és hogy biztosan lenne folytatása az ábrázolásnak, azt egy kicsi motívum bizonyítja, mely a fedélnek ugyanezen az oldalán van. A büsztös alak mögött egy növényi motívum látható, mindez pedig egy gyöngysor keretbe van foglalva. A fedelének az a része, mely az ellipszis alakú testhez csatlakozik, egy „liliomokból” álló „övét” formál, melyet két gyöngysor fog közre; a felső gyöngysor sokkal kisebb szemekből áll, mint az alsó (Jiménez Garnica 1980, 221], A jellegzetessége ennek a doboznak a fedél peremének poncolt gyöngysorkerete. A dobozkát vagy egy bizánci mester készítette, vagy legalábbis egy bizánci mintára dolgozó, Ny- mediterrán aranyműves munkája. Hasonló poncolt gyöngysora van a vörsi 347. sír aranyozott bronzlemez veretének (Szentpéteri 1991, 265. Taf 2, 4; BÁLINT 2004, 124, Abb. 23. 3-4], a balatonszőlősi lóalakos kerek veretnek 5. kép: Madrid 58 A dobozkát a Madridi Nemzeti Múzeum 1932-ben egy Sorpe-ban (ÉK-Spanyolország, Lérida tartomány) lakó magánszemélytől vásárolta meg. Sajnos nem lehet tudni, hogy a dobozt egy ottani ásatásból szerezte-e vagy sem. A ládika feltételezett lelőhelye a korai 9. században a Karoling Birodalom hispániai határvidékéhez tartozott (Schulze-Dörrlamm 2010) 187
