A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)

RÉGÉSZET - Szalontai Csaba - Benedek András - Károly László: A Kiskundorozsma Kettőshatár úti II. avar temető 434. sírja

Szalontai Csaba - Benedek András - Károly László A Kiskundorozsma Kettőshatár úti II. avar temető 434. sírja lehetett, ezért ennek részletesebb vizsgálatára sort kell kerítenünk. A 30. számot viselő sír tájolása É-D-i irá­nyú, ami nem azonos a II. temetőben mért irányításokkal, attól jelentősen eltér. Ez az érték egyértelműen az I. temetőhöz hasonlít jobban, hiszen ott a sírok 14,38%-a volt pon­tosan ugyanilyen tájolású. Méretét tekintve is nagyon hasonlít ezekhez a sírokhoz, ugyanis a 230 cm-es hosszúsága és 80 cm-es szélessége alapján inkább az I. temető méreteire hasonlít, ugyanakkor a 260 cm-es mélysége pedig való­ban a II. temetőre utal inkább. A sír alapterü­lete (1,84 m2] alapján azonban semmiképpen sem illik a II. temető sírjai közé, hiszen köztük csak 2 kisebb sír van, viszont az I. temető sír­jai közé szépen illeszkedik a legkisebb gödrö­ket tartalmazó harmadba. Ha a sír térfogatát számoljuk, azt látjuk, hogy a mélysége miatti magas eredményével a II. temető középső har­madába, az I. temetőben pedig a legnagyobbak közé tartozik. Másik fontos hasonlóság, hogy ezt a sírt is teljesen feldúlták, kirabolták. A sírgödör aljá­ban több rétegben embercsontok voltak, ame­lyek az ásatásvezető szerint két vázhoz tar­tozhattak. A sírgödör szélessége alapján nem valószínű, hogy kettős temetkezés lett volna, és az ásató is úgy gondolja, hogy a mandibula egy másik sír rablásakor kerülhetett ebbe a sírba. A rablás ténye valóban a II. temetővel van inkább párhuzamban, hiszen ott minden sírra jellemző volt, míg az I. temetőben csak a sírok kisebb részére. A rablás módja azonban eltérő, hiszen itt nem a sír teljes felületén haladtak lefelé a rablók, hanem rablóaknát használtak (az is csak a derékra irányult, így térdtől fel­felé minden testrészt kimozdított a helyéről]. További nagyon fontos különbség, hogy itt a rablás olyan időpontban történt, amikor még a koporsó közel ép volt, így a fosztogatás csak a koporsón belüli részeket érintette. A kívül lévő részein érintetlen maradt a sírgödör, ami a II. temetőben egyszer sem fordult elő. Ez minden­esetre azt jelzi, hogy a rablók számára ez a sír nem ugyanazzal a sikerrel és hatalmas gazdag­sággal kecsegtetett, mint a II. temető sírjai, azaz valószínűleg tudták, hogy az ide temetett hölgy nem annak a közösségnek lehetett a tagja. Ebből a sírból is került elő kézi koron­golt, apró kaviccsal soványított, ívesen kihajló peremű, felső harmadában gömbösödő kis fazék, miként az I. és II. temető sírjaiból néhány esetben. A sír földjéből előkerültek telepke­rámiák miatt is valóban hasonlít a II. temető néhány sírjához. Az itt feltárt avar kori telepü­lésrészlet alapján tehát egyértelműen látszik, hogy a II. temetőtől keletre feltárt avar kori településrészlet az É-D-i irányú, Maty-ér menti dombháton tovább tart dél felé. Az új sír 57 méterre volt a II. temető leg­szélső sírjától. Az alábbi érvek alapján úgy véljük, hogy ez a sír már nem a II. temetőnek a része lehetett, melynek sírjai jól láthatóan egy egységben találhatók. A temetőtérképre tekintve még sírsorokat is meg lehet határozni, melyben meghatározott rendben követik egy­mást a sírgödrök. Egy-két sorban vannak hiá­nyok, de alapvetően rendezett a temető. A K-i oldalon 8 sírgödör lóg ki egy picit ebből az egységből; az itteni sírok is azonban „rendben” fekszenek. Úgy véljük, hogy ebből a rendezett szerkezetből jelentősen kilógna ez az újonnan előkerült sír. A sírok egyébként 2-4 méteres távolságban helyezkedtek el egymástól, ennél nagyobb távolság soha nincs közöttük. Fentebb említettük, hogy a sírrabló kutató­árkok közül a 718. és a 681. a temetőt kívül­ről próbálta megkeresni, azokat a szélső sírok mentén nyitották meg. Nem sokat tévedtek, csak néhány méterre voltak egy-egy sírtól. De az a tudatosság, hogy pont ott kezdték el keresni, talán arra enged következtetni, hogy a rablás idején a temető szélének valamilyen lát­ható nyomának kellett lennie (pl. sövény, egyéb növényzet], és onnan tudták a szélső sírok helyét is. Ha ez így volt, akkor ez azt is jelenti, hogy nemcsak az I., hanem II. temetőt is fizikai­lag elhatárolták a külvilágtól, így ebben az eset­ben a jól lehatárolható temetőnek aligha lehet része a távolabb feltárt 30. objektum. Az I. és a II. temető egymáshoz legközelebbi sírjai között 53 méter van, ami 4 méterrel keve­sebb, mint amennyire az új sír előkerült. E két 175

Next

/
Thumbnails
Contents