A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
RÉGÉSZET - Szalontai Csaba - Benedek András - Károly László: A Kiskundorozsma Kettőshatár úti II. avar temető 434. sírja
Szalontai Csaba - Benedek András - Károly László A Kiskundorozsma Kettőshatár úti II. avar temető 434. sírja temető vonatkozásában teljesen természetesnek tűnik, hogy elválasszuk egymástól a sírcsoportokat. Ebben persze nagy segítségünkre volt a köztük lévő temetőárok is. A 30. sírnak sem tájolása, sem méretei (kivéve a mélységet], sem a rablás módja és technikája nem egyezik a II. temető sírjaival. Fontos azonossága ugyanakkor, hogy itt is és a 43 sírban is mongolid dominancia van. Ez persze nem teszi kizárólagossá a II. temetővel való azonosítást, hiszen az I. temetőben is volt 4 mongolid egyén, igaz, hogy ennek száma és aránya elenyésző a II. temető mongolid dominanciájához képest. Mindent összevetve a távolság és a II. temető rendezett szerkezete alapján úgy vélem, hogy a 2008-ban előkerült sír nem a II. temető része lehetett, hanem egy új sírcsoporthoz tartozhatott. Ami egyébként számos új, eddig fel sem merült kutatási és értelmezési lehetőséget vet fel, melyekre valószínűleg majd az idő fog választ adni. Addig mindenesetre úgy kezeljük a 43 feltárt sírt, hogy az a II. temető összes sírja volt, azaz a temető feltártsága 100%-os. A Kettőshatár úti II. temető és a 434. sír időrendje A Szeged-Kiskundorozsma, Kettőshatár úti II. számú temető időrendi helyzetével kapcsolatban már írásban és szóban is többször foglaltunk állást,35 most a kérdés végleges lezárása előtt két abszolút kormeghatározásos módszer eredményeit mutatjuk be. Időrendi szempontból ugyancsak fontos lesz, hogy a II. temetővel több ponton érintkező késő avar kori településrészlet időrendjét is pontosítsuk, hiszen a telepobjektumok és a sírok 4 esetben közvetlenül érintkeztek (453., 606., 622. és 667. sír], A közös metszetek alapján a 4 sírt (vagyis a sírok rablógödrét] egyértelműen 35 Lásd még: Szalontai Csaba: Adatok a késő avar kor időrendjéhez a Kiskundorozsma-Kettőshatár úti település és temető alapján című előadása a „Sötét idők falvai". Tudományos konferencia, Debrecen 2006. 02. 13-16. később ásták meg, mint a település ezen részeit, mivel a metszetfalakon kizárólag a sír vagy a sírgödör rablás után keletkezett betöltését mutatja, amiből egyenesen következik, hogy nem a település objektumot ásták bele a sírba vagy a kirabolt és visszatemetett sírgödörbe. A 43 sír eleve egy viszonylag rövid életű temető használatot feltételez, mely idő alatt igen kicsi a valószínűsége annak, hogy a már megkezdett temető sírjai közé az avar település bármilyen része is benyúljon. Ezek alapján úgy véljük, hogy a sírok kora fiatalabb, mint a jelentős mennyiségű kézzel formált kerámiával, sütőharang töredékekkel, pecsételt rácsmintás edényekkel és kézzel formált cserépbográcsokkal is reprezentált település. Ez mindenesetre arra enged következtetni, hogy amikor a sírokat megásták (vagy a sírrablás zajlott] a falu maradványai már valószínűleg nem látszottak, azaz a sírok kora biztosan a település utáni időkre keltezhető. A településről az előkerült kerámiaanyag alapján tudjuk, hogy használata a 8. század második felére tehető, de ennél pontosabb meghatározásra csak a leletanyag teljes feldolgozása után keríthetünk sort. A 43 sírból 27-ben (62%] olyan késő avar kori kerámiatöredékeket is találtunk, amelyek minden kétséget kizáróan a temető mellett feltárt késő avar kori településről származnak. Hogy ezek mikor kerültek a sírgödörbe azt persze nem tudhatjuk. Elvileg bekerülhettek a sírgödör kiásásakor is, ha feltesszük azt, hogy a rablók kidobálták a sírból a földet, majd ugyanazt a rablás végén visszadobálták. Miként a visszatemetés közben is bekerülhettek a sírgödörbe, bár ehhez azt kell feltennünk, hogy a sírból kilapátolt földön kívül a sír körüli humuszból is lapátoltak a földbe. Ebben az esetben felmerül, hogy miért, hiszen a kilapátolt föld a laza szerkezete miatt térfogatra több volt, így aligha fért el a sírgödörben és így nem is igen volt szükség még plusz földre. Ettől függetlenül azért véletlenül akár a felszínről is bekerülhettek a település törmelékei. Sok-sok, logikai elem, amely valójában kevés tényleges és objektív támpontot ad, még akkor 176
