A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
RÉGÉSZET - Kujáni Yvett: Adatok a Maros-Körös közének 4-5. századi temetkezéseihez az apátfalvi temető alapján
Adatok a Maros-Körös-közének 4-5. századi temetkezéseihez az apátfalvi temető alapján Kujáni Yvett A lelőhely Apátfalva Magyarország délkeleti részén, a Tisza és a Maros folyók között, az utóbbi jobb partján fekszik. A település a Csongrád megye területén elhelyezkedő, mintegy 500 km2 területű Marosszög kistájhoz tartozik (MAROSISOMOGYI 1990, 210} (1. tábla 1). A szegedi Móra Ferenc Múzeum 2010. november 3. és 2011. október 7. között Paluch Tibor vezetésével folytatott próba- és megelőző feltárást az M43-as autópálya 43. számú lelőhelyén, Apátfalva-Nagyút-dűlőn és a hozzátartozó földdepó területén.1 A lelőhely keleti felén egy Árpád-kori település szélét találtuk meg. Ettől nyugatra több korszakú szarmata település/települések és egy (esetleg két) temető helyezkedtek el,2 amelyek összesen mintegy 45-50.000 m2 nagyságú területen kerültek napvilágra. A római kori lelőhelyek e két gócpontja (telep és temető) szorosan kapcsolódott az autópálya nyomvonalában végig megfigyelhető, hol előbukkanó, hol eltűnő nagyméretű kerítőárokhoz, amely talán azonos a Maros egyik fattyúágával. A feltárt lelőhely nyomvonalba eső keleti részén egy 47 síros szarmata temető látott napvilágot (1. tábla 2), melytől nyugati irányban, 1 Itt szeretnék köszönetét mondani Paluch Tibornak a szarmata temető közlési jogának átengedéséért és a feldolgozás során nyújtott segítségéért. 2 A feldolgozás jelenlegi szakaszában még nem sikerült különválasztanunk, hogy egy vagy több telepről van-e szó, ezért a későbbiek során egy telepként kezelem. Az összesítő rajz alapján egy temetőkezdemény nyomát (összesen 2 csontvázzal] fedeztünk fel. Ennek vizsgálata jelenleg is folyik. szintén árokkal körülvéve feküdt az egyik késő szarmata kori telep.3 A település objektumaiban 11 csontvázat figyeltünk meg. Ezek közül három bizonyosan a szarmata etnikumhoz köthető, négy a temetkezési rítus alapján sorolható ide, míg négyet ismeretlen korszakúként határoztunk meg. A bizonytalan, de szarmataként meghatározott egyedek közül csak egy volt infantia 1. (2-3 év) korú.4 A nyomvonal déli felében - a szarmata településen belül - került elő hét avar sír. A hétből hat ÉNy-DK-i tájolású, valószínűleg kora és középső avar kori aknasír volt. Ezektől mesz- szebb, mintegy 20 m-re keletre egy K-Ny-i tájolású fülkesír látott napvilágot. A nyomvonalba északról csatlakozó autópálya-felhajtó területén a szarmata településjelenségek között egy kora avar temető három, K-Ny-i tájolású fülkesírját sikerült feltárni. Az alábbiakban a késő császárkori temető rítusát, temetkezési szokásait mutatom be anélkül, hogy a temetkezési rítust és a leletanyagot részletesen ismertetném, mivel ezek meghaladnák jelen publikáció kereteit.5 A tanulmány nem titkolt célja bepillantást nyújtani a Marosszög késő császárkori - kora népvándorlás kori időszakának történetébe, elősegítve ezzel a további kutatásokat.6 * 3 A temető térképeinek valamint sírrajzainak digitalizálásáért köszönettel tartozom Kamarási Andrásnak (Archeoline Kft] és Zoltán Sándor Péternek (MFM]. 4 Köszönetemet fejezem ki Marcsik Antóniának (ny. egyetemi docens, SZTE], aki segítségemre volt az antropológiai és paleopatológiai vizsgálatok elvégzésében. A részletes eredményekről a későbbiek során számolunk be. 5 A teljes anyagközlést a későbbiek során tervezem közreadni. 6 Ezúton szeretnék köszönetét mondani Vörös Gabriellának (c. egyetemi docens, SZTE], aki szíves 101
