A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
RÉGÉSZET - Kujáni Yvett: Adatok a Maros-Körös közének 4-5. századi temetkezéseihez az apátfalvi temető alapján
Kujáni Yvett Adatok a Maros-Körös-közének 4-5. századi temetkezéseihez az apátfalvi temető alapján Temetkezési szokások az apátfalvi szarmata temetőben A 47 temetkezés mindegyike inhumációs rítusú (2. tábla). A teljesen feltárt temetőt körárokkal vették körül, amelynek az egyik - ÉNy-DK-i irányban húzódó - szakasza valószínűleg a teljes települést is átszelő Maros fattyúága volt. A többszörösen megújított árok szélessége helyenként 20 m-, és mintegy 120 m hosszan húzódik a temető keleti oldalán. A temetőt kerítő árokrendszer további elemei egyértelműen emberi kéz alkotásai. Az időrend meghatározásához támpontot nyújtottak a fülbevalók (közülük is a lemeztagos példányú (9. tábla 1-2), a nyakperec (torques) (8. tábla 1), a megvastagodó karikájú, ráhajló peckű csatok (1. kép), a balta alakú csüngök (8. tábla 2) az üveg függesztőfüles gyöngyök (8. tábla 4-6) jelenléte. A csont tűtartó (9. tábla 4)és a kiöntőcsöves, bikónikus testű, besimított edényke (10. tábla l)7 előkerülése alátámasztotta véleményünket: a sírokban talált viseleti tárgyak, ékszerek valamint a temetkezési szokások összessége a sírkert használatát a 4. század második felére és az 5. század első felére keltezik. Mind a rítus, mind a leletanyag szoros rokonságot mutat a közelben napvilágra került óföldeáki temetőrészlettel.8 Számos párhuzam fedezhető föl ezen felül a területileg egyelőre nem körülhatárolt, ugyanakkor e földrajzi környezetben húzódó temetők anyagával is. közreműködésével és szakmai tanácsaival segítségemre volt. 7 A rajzokért köszönettel tartozom Czabarka Zsuzsannának (MFM). 8 Az M43-as autópálya építése során előkerült, azonos korra datált szarmata temetőrészletek leletanyaga több ponton is egyezést mutat. Ezek összehasonlító vizsgálata jelenleg is folyik. Köszönettel tartozom Sóskúti Kornélnak, hogy a még közöletlen óföldeáki anyagába betekintést engedett. A temetkezések tájolása9 Temetőnkben az értékelhető - bizonyosan vázat vagy mellékletet tartalmazó - sírokban (44 sír) elhelyezett halottak (47 csontváz) tájolása a Kárpát-medencei szarmata Barbaricumra jellemző D-É-i10 11 irányítású volt. Összesen 16 váz tartozik ebbe a csoportba. Jelentős számú (9 sír) ettől kissé eltérő DDNy-ÉÉK-i tájolású, míg DDK-ÉÉNy-i irányításról 2 temetkezésnél (171. és 180. sír) beszélhetünk. Egyetlen esetben fordult elő ÉÉK-DDNy-i pozíciójú fektetés (203/1. sír), míg 2 temetkezésnél feltételezhetjük a „rendellenes” É-D-i irányú sírba helyezést (130. és 187. sír) (3. tábla). A rablottság mértéke miatt 17 sír értékelhetetlen volt. Megállapítható, hogy a temető sírjainak uralkodó tájolási iránya D-É,11 amely az alföldi szarmatáknál a legkorábbi betelepülőktől egészen a 4. század végéig - 5. század elejéig folyamatosan, a legnagyobb számban fordul elő (VADAY 1987, 354- 358). Ugyanakkor hiányoznak a temetőből az ebben az időszakban mind gyakoribbá váló Ny- K-i, valamint az É-D-i irányítású temetkezések (ez utóbbi feltételezhető ugyan, de a rablottság miatt nem bizonyítható).12 9 Az ásató minden esetben pontosan feljegyezte nem csak a sírok és vázak fő irányát (égtájban kifejezve), de a tájolási adatoknál (360° kézi tájolóval) mindkét tengely számbeli értékét is meghatározta. 10 A 10°-nál nagyobb, uralkodó iránytól való eltérést már jelöltem, ám ez a későbbiek során kimutatott fő tájolási irányt nem befolyásolta. 11 Az uralkodó iránytól való 45°-nál kisebb eltéréseket itt nem vettem figyelembe. Ennek okairól ld. Kulcsár 1998,15. 12 Erre a magyarázat minden valószínűség szerint az lehet, hogy ez egy kontinuusan itt élő szarmata lakosság temetője hunkori sajátosságokkal. Az eltérő tájolás idegen etnikumra utalhat, de az, hogy a korra jellemző tárgyak vannak a sírban, itt valószínűleg csak kronológiai, nem pedig etnikai jelentőségű. Köszönettel tartozom Kulcsár Valériának (docens, SZTE), hogy erre az összefüggésre figyelmemet felhívta. 102
