A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)

Művészettörténet - Muradin Jenő: Papp Gábor (1872–1931)

Nagyváradi barátja, a kritikus és művészeti író, Huzella Ödön

7 jellemezte a festőt egy-két mondatos, találó megjegyzéssel. Bár nagy volt a korkülönbség közöttük, egymással mégis szót értettek, s írásaival Huzella igen jó szolgálatot tett a művész emlékének megőrzéséért. Különös, furcsa embernek mutatta be, aki végtelen jó barát tudott lenni, de rossz pillanataiban pokrócgoromba ember is. (66) Műtermében "eszményi rendetlenség" uralkodott, míg ő a festőköpeny alatt is keménygallérú inget és nyakkendőt viselt, s általában feltűnő eleganciával öltözködött. Társaságát nem annyira a művésztársak, hanem a színház és zene rajongói között kereste. Szenvedélyes "színházbolond" volt, írja Huzella, mindig valami szőke színésznőbe szerelmes. (66) Társtalan maradt azonban, családot nem alapított. Élete utolsó szakaszában kötött rövid életű házassága lelki összeomlást eredményező, gyors szakítással végződött. * Kiállítási jegyzetekből, apró hírek mozaikjából áll össze a kép, merre járt, min dolgozott Papp Gábor a világháború végéig, a nagy történelmi sorsfordulót hozó változásokig. Szülővárosába újra meg újra visszatért. A portré rendelések olyan jövedelmező munkát biztosítottak számára, hogy ezt a lehetőséget nem hagyhatta figyelmen kívül. Képmásai tetszettek a megrendelőknek, az erdélyi mágnások házifestőjeként tartották számon még jóval később is. (66) Egy időre újra kibérelte sétatéri műtermét. Itt kereste föl 1905 nyarán Kiss Menyhért, a kolozsvári Ellenzék tudósítója. Beszámolójában termékeny arcképfestői munkásságát emelte ki. (29) Kapott közületi megrendeléseket is. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az EMKE őt bízta meg Bartha Miklós portréjának elkészítésével. Az 1848-as eszmékhez töretlenül ragaszkodó politikus és lapszerkesztő Bartha Miklós, az EMKE létrejöttének egyik kezdeményezője, az egyesület alelnöke volt. Halála után (1905. október 19.) kapott megbízást Papp Gábor arra, hogy az alapítóknak kijáró tisztelet jegyében nagyméretű portréját megfesse. Papp fénykép után dolgozott, s az 1906 tavaszára elkészült képet az EMKE közgyűlésén (június 5-én) a kolozsvári városházán leplezték le.

8 Kolozsvár nagynevű polgármesterei közül Szvacsina Géza portréját rendelték meg Papp Gábortól. Nem csak portrékat, de tájképeket is festett közületi rendelésre. Kolozsvári városrészeket, urbánus tájakat megörökítő festményeiről tudunk. Ezeket a városvezetés fölkérésére készítette, a városháza termeinek díszítésére. Fölajánlotta végül, hogy befejezi a Roskovics-féle Unió-képet. Ez utóbbi lehetőség - egy nagyméretű történelmi tabló értékesítésének terve - 1916 tavaszán merült föl. Az előzményekhez tartozik, hogy Kolozsvár városa az 1896-os ezredévi kiállításra készülve Roskovics Igriáctól húszezer forintért rendelte meg az 1848-as diéta történelmi határozatát, az Erdély és Magyarország egységét kimondó uniót megörökítő képet. A festő látása azonban megromlott, s a kép soha sem készült el. Roskovics Ignác halálát követően (1915. november 29-én hunyt el Budapesten) 7 A Papp Gábornál közel húsz évvel fiatalabb Huzella Ödön (Nagyvárad, 1891 - Budapest, 1961) újságíróként, lapszerkesztőként doltozott. írt kritikákat, esszéket és verseket is, foglalkozott a képzőművészet korabeli és történeti kérdéseivel. 8 A festő 190 koronát kapott a Bartha Miklós-portré elkészítéséért. A festmény holléte ismeretlen. 301 \