A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)

Művészettörténet - Muradin Jenő: Papp Gábor (1872–1931)

Papp Gábor és pár évvel fiatalabb kortársa, Ács Ferenc az erdélyi részekből jöttek a kolóniára. Korábban Budapesten és Münchenben tanultak. Művészképzésünk klasszikus útját járták tehát végig, hivatásuknak választva a festészetet. Kolozsvár - mindkettejük szülővárosa - zártabb, patriarchálisabb társadalmából törtek maguknak utat a művészpálya felé. Kereskedők gyermekei mindketten, a polgári társadalom feltörekvő rétegeiből. Pályakezdésük hasonlósága, helyzetük analóg példája meggyőzően mutatja föl, milyen szellemi, anyagi és egyéb korlátokat kellett áthidalniuk magasabbrendű céljaik érédekében. Olyan eredeti tokefí Ihalmozodásrol van itt szó - materiális és szellemi értelemben -, amely megengedhetővé tette, hogy polgári családok gyermekei a fölemelkedés útját az értelmiségi pályákon, esetenként éppen a művészpályán keressék. Ehhez a családi hagyományok ellen munkálva, társadalmi előítéletekkel is meg kellett küzdeni. De Ács Ferenc szülei már műtermet terveztek Münchenből hazavárt fiuknak, a kereskedő Papp János sem erőltette sokáig fiát a polgári foglalkozásra. Papp Gábor a római katolikus egyház anyakönyve szerint 1872. szeptember 19-én született Kolozsváron. (1) A születése éve körüli bizonytalanságot eloszlatja a Kolozsvári Állami Levéltárban őrzött anyakönyv hiteles tanúságtétele, s helyesbíti a több helyütt 1873-ra tett hibás adatot.

2 A szülők kolozsvári polgárok; apja, Papp János, mint az erdélyi kereskedők közül oly sokan, örmény származású ember volt. A város főterén, a déli oldalon az egykori reneszánsz házak boltíves falai közé szorítva állott a kis fűszerüzlet, ahol a festő apja, s néhanapján anyja is a pult mögül a legjobb zöldségmagvakkal szolgálta ki a hóstátiakat, a város kertgazdálkodóit. Papp János második felesége, Nóvák Jozefa szintén kereskedő családból származott. Egy följegyzés a festőt örmény és székely szülők gyermekének mondja. (66) A Papp család szorgos, tisztes munkával házat szerzett magának; a városi háztulajdonosok már rangot jelző polgárainak sorába lépett. Dr. Gyalui Farkasnak (a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár néhai igazgatójának) történészi hitelességű kutatásai nyomán tudjuk, hogy házuk az Óvárban a 209-es számot viselte. Ez megfelelt a Kandia utca (később Kinizsi u.) 7. szám alatti épületnek, melyet már régen lebontottak. Házuk helyén most a műszaki egyetem telke húzódik Papp Gábor szülővárosában végezte iskoláit, s mivel apja kereskedőnek szánta, a kereskedelmi középiskolát. Oly nagy volt azonban a vonzódása a rajz, a festészet, a művészetek iránt, hogy húszéves korában beiratkozott az akkor Mintarajziskolának nevezett budapesti képzőművészeti főiskolára. Két félévet végzett ott; a főiskola kimutatásai 1892-1893-ban említik nevét a növendékek névsorában. Várakozásainak nem felelt meg azonban az ottani képzés jellege és módja. Mint pályatársai közül annyian mások, csakhamar Münchenben folytatta tanulmányait. "Egy évi tanulás után emlékezett pályája kezdetére sok esztendővel később - otthagytam Pestet, és Münchenbe utaztam, ahol hét évig tanultam törhetetlen buzgalommal az akkori nagy 2 A német Thiem-Becker lexikon és a négykötetes magyar Művészeti Lexikon 1873-ra teszi Papp Gábor születési évét, ez a hibás adat a sajtóban is többször felbukkant (62, 66) Helyesen keltezte a festő születésének dátumát (a keresztlevél adataira támaszkodva) a művész pályájával érdemben foglalkozó Dr. Gyalui Farkas. Pontos az Éber-Gombosi Művészeti Lexikon adatközlése is. 294