A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)

Irodalomtörténet - Lengyel András: A Vasárnapi Kör „regenátja”. A gondolkodó Ritoók Emma

kat "fölbontó" 20. századi művészet belső meghatározottságának, szükségképpenvalóságának fölismerése, vagy legalábbis megsejtése, logikai kikövetkeztetése.

113a S bár egy természeti példa kapcsán még annak fölismeréséig is eljutott, hogy speciális esetben a valóság természetig "talált" elemei is szemlélhetók úgy, mint esztétikailag érvényesek (vö. 195-196.), ezt a lehetőséget már nem gondolta végig, nem vitte el a lehetséges pontig. Egészében azonban így is jelentős írásnak kell tekintenünk. Rokonsága, néhány pontjának kapcsolódása Lukács ugyanez időből való Heidelbergi esztétikájával

114

, kétségtelen. S bár azt - már csak kisebb tehetsége miatt is - sem terjedelemben, sem részletezettségben, sem gondolati gazdagságban nem éri el, a vasárnaposok körében mindenképpen "versenyképes" írás volt. Eredményei a magyar esztétikai gondolkodás történetében Ritoók Emmának is helyet biztosítanak. Inspiráló forrásai is, megfogalmazódó tételei is, számos alapelve is mutatják, hogy ez a tanulmány a Vasárnapi Körben formálódó művészetfilozófiák egyik eredeti érvelésű, színvonalas változata. 7 A rút a művészetben természetesen nemcsak elvont esztétikai elmélkedés. Egyben egy diszharmonikus, válságoktól sem mentes életérzés indirekt kifejeződése is. S egyes utalásai, pl. az asszonyi rútságról mondottak azt is jelzik, Ritoók Emma valamiképpen saját életproblémáit is belevitte a témába, s azok elméleti általánosítására is törekedett. Egy bonyolult, társadalmilag is determinált egyénlélektani probléma teljeskörű kifejezését, transzformálását azonban a meglehetősen elvont művészetfilozófia nem engedte meg - ezt az esztétikai tárgy immanens logikája az érvelés során óhatatlanul behatárolta, "torzította", szublimálta. A benőségesség-hiány, az emberi kapcsolatoknak puszta külsódlegességben való kimerülése ennél számára mélyebb és erősebb életprobléma volt. Ez magyarázza, hogy problémái tudatosításának és föloldásának legfőbb formája számára továbbra is az irodalom maradt, "a" regény, amelynek készültét leveleiben éveken keresztül jelezte barátainak. Ez a regény, melyet a kutatás általában A szellem kalandoraival azonosít, egy változatban 1915 februárjában már elkészült.

115 Ritoók Lukácshoz írott levele szerint legalábbis Fülep Lajos akkor már olvasta, s nem tetszett neki, át is akarta dolgoztatni vele. Fülep bírálata viszont Ritoóknak nem tetszett, kritikusára meg is sértődött - ám, valószínűleg, mégis átdolgozta művét. Ezt az újabb változatot Balázs Béla csak 1916 februárjában és márciusában, azaz kb. egy év múlva olvasta. Véleményét a Napló így rögzíti: "Ritoók Emma regénye: A lélek kalandorai. Rossz regény. Nincs víziója, süket, átlátszó, atmoszférátlan. Nem művész élménye. De nagy emberi élmény. Mégis nagyon megfogott. Milyen nagy generáció az, amelynek vihara őt elkapta! De ő csak influenzát kapott tőle, szegény. Vénlánytragédia."

116 Hogy a regény íróilag nem volt jó, szempontunkból kevéssé érdekes; íróként Ritoók Emma alig érdekes. Annál fontosabb viszont az, hogy regényében a barátaihoz való viszonyát írta ki magából - s ez a megjelenítés Balázsékat még nem állította vele szembe. De 113a VÖ. Fehér Ferenc véleményével: "A csúf esztétikájának létjogáért folyó küzdelem, mely a hegeli iskolán belül Rosenzweiggel vette kezdetét, Baudelaire után a modernizmus csatakiáltásává vált, és széles körben az emancipáció egyik jelszavának tekintették." Fehér Ferenc 1992. 77. 114 Radnóti Sándor, aki ' e dolgozatot kéziratban elolvasta, ezt az összefüggést igen hangsúlyosnak látja. И* Mesterházi Miklós — Mezei György szerk. 1984. 196. H6 Balázs Béla 1982. П. 144. 269