A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)
Irodalomtörténet - Lengyel András: A Vasárnapi Kör „regenátja”. A gondolkodó Ritoók Emma
figyelemreméltó, hogy az a viszony, amely a regény és Balázsék között volt, s amely tulajdonképpen Ritoók és Balázsék viszonyának párlata, már nem problémátlan. Balázs Béla le is szögezte: "Ijesztett a regényben, hogy valaki, aki részese volt, csalódhatott a generációnkban." 117 Az időpont, ti. az, hogy az alapkézirat már 1915 februárjában készen volt, persze, egyértelművé teszi: ez a regény még nem a Vasárnapi Kör regénye volt (amiként kezelni szokták), ez még csak Ritoók Emma szűkebb baráti körének Blochnak, Zalainak, Balázsnak és Lukácsnak - a regénye. Ritoóknak Lukácshoz írott s Blochra panaszkodó leveleiből, s abból a tényből, hogy mind a Blochhoz, mind a Lukácshoz írott leveleit vissza akarta szerezni a címzettektől, mert bele akarta azokat dolgozni a regénybe 118 , kiderül: csalódottsága centrumában Ernst Bloch állott. S az is bizonyosnak látszik, csalódása nem volt indokolatlan; Bloch mint ember, kétségtelenül nem volt mentes egy sor gyöngeségtől, erkölcsi vétségtől. De a regényben ennél a személyes szintnél többről lehetett szó, voltaképpen ember s ember problematikus viszonyát tárgyalhatta. Ezt voltaképpen Balázs Béla is elismerte, amikor azt írta a regényről: "igazság benne az, amit [Lukács] Gyuri egyébként mindig mond: minden filozófia emberi reménytelensége. Kiszámítja Istent, de nem látja, nem éli." 119 S amiben Balázs elmarasztalja a regényt, hogy ti. téves, hibáztatandó az az álláspont, amely szerint "a teljesülés a vágy mögött marad mindig", az is reális probléma, életérzésbe ágyazódó korspecifikus tapasztalat volt. 120 Ritoók Emma értelmezései mögött tehát, minden jel szerint, súlyos igazságok is állottak. A regény e korai - 1915-ös, illetve 1916-os - változatát azonban nem ismerjük (A szellem kalandorai 1919 utam" szövegét nem lehet ekkorra visszavetíteni). így, bármilyen fontos volna, nincs mód fölmérni, miben állott pontosan csalódottsága, mi nem tetszett neki barátaiban. Egy biztos csak: a konfliktus, bármiből fakadt is, ekkor sem eredményezett még szakítást. Regénye ellenére Ritoók Emma továbbra is a Vasárnapi Kör tagja maradt. Sőt 1917 tavaszán aktív részese lett a Vasárnapi Kör intézményesülésének, a Szellemi Tudományok Szabad Iskolája megteremtésének. 121 A baráti, szűk körben eszmét cserélő csoport nyilvánosság elé lépő "követe", a Szabad Iskola a nyomtatott program szerint a következő céllal indult: "Az új spiritualizmusnak és idealizmusnak világszemléletét kívánjuk terjeszteni és annak problémáival foglalkozni. Döntő fontosságot tulajdonítunk ennek éppen ma, mikor már szemmel látható, hogy az európai kultúra a XIX. század positivismusa után határozott fordulatot vett újra a metaphysikai idealismus felé. A Spiritualismus e kétségtelen renaissance-a idején fontosnak tartjuk, hogy a mi közösségünk is megismerkedjék e régi problémák mai formáival, mindenek felett azért, hogy megérezze, hogy nemcsak új tudásokról, hanem még inkább új kultúráról van szó. Új kultúráról - csak a tegnapival szemben újról - melynek hordozója a most kialakulóban levő európai ember szellemi típusa. Ez az új típus a múlóban levő materialismussal szemben a transcendentia problémáinak fontosságát, a relativista impresszionismussal szemben a princípiumok egyértelmű érvényességét, az anarchikus minden-mindegy világnézettel szemben a normatív ethika pathosát hirdeti. Ebben a tekintetben rokonoknak érezzük magunkat minden idealista H7 Balázs Béla 1982. II. 144. и* Mesterházi Miklós — Mezei György szerk. 1984. 194. 119 Balázs Béla 1982. II. 144. 120 Vö. Balázs Béla 1982. II. 138. 121 Novak Zoltán 1979. 102-180. 270
