A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)

Történelem - Sipos József: A Kisgazdapárt és a Károlyi-párt szövetsége

Érdekes módon e cikk is azt állította, hogy a "régi Földmívespárt vezetői átlátták, hogy a kínos helyzetet megoldani nem lehetséges másképp, mint úgy, hogy a Kisgazda és a Földmívespártból kilépjenek és a politikai mozgalmaktól visszavonuljanak". A földmívespárti vezetők pártból történt kitessékeléséről való hallgatással és a nyugalombavonulásukkal kapcsolatos hírrel Nagyatádiék célja az lehetett, hogy a volt földmívespárti vidéki szervezeteket és főleg azok tömegeit megtartsák. E feltételezésünket igazolja az is, hogy az ismertetett cikk szerint a "Ráday-utcai pártiroda pedig feloszlik" és a párt irodája ezentúl csak a Dohány utca 84. sz. alatt van. Kérték a Kisgazda- és Földmívespárt vidéki szervezeteit és tagságát, hogy erre a címre küldjék leveleiket és értesítéseiket.

35 Nagyatádiaknak a földmívespáti szervezetek és tömegek megtartása azonban csak részben sikerülhetett, mert annak konzervetív vezetői a kezdeti bizonytalankodás után elhatározták a Földmívespárt újjászervezését és a nemzetgyűlési választásokon az ellenzéki pártokkal való indulását.

36 A Kisgazdapárt és a Károlyi-párt február 24-én létrejött szoros szövetsége a radikális kormányprogram végrehajtása mellett elsősorban a nemzetgyűlési választásokon való együttes fellépés előkészítésére koncentrálódott. Március 5-én a két párt vezetősége elhatározta, hogy a választásokon "egyesített listán fog szerepelni". Erről közös manifesztumot bocsátottak ki, amelyben kinyilvánították, hogy az újjáalakult Földmívespárthoz semmi közük.

37 Az "egyesített lista" lényege az volt, hogy választási kerületenként, a két párt erőviszonyainak megfelelően kialakított közös jelölőlistán kívántak indulni a választásokon. Március 19-én ennek megfelelően közös vezetőségi értekezleten összeállították a Somogy megyében induló képviselőjelöltjeik közös névsorát.

38 A Kisgazdapárt és a Károlyi-párt március 11-én Kaposvárott, 16-án pedig Cegléden és Zalaegerszegen rendezett közös választási nagygyűlést.

39 Nagyatádi Kaposvárott és Cegléden nagy beszédet mondott. Ezekben elsősorban az MSZDP és a Kisgazdapárt között a földreform végrehajtása kapcsán támadt ellentétek feloldásával és a létrehozott termelőszövetkezetek sorsával foglalkozott. Erről egy következő tanulmányban írunk. Az 1919 április 13-ra tervezett nemzetgyűlési választásokon tehát három nagyobb politikai csoportosulás mérte volna össze erejét: a polgári radikálisok által támogatott Károlyi-párt, szövetségben a Kisgazdapárttal, az MSZDP és a kormányon kívüli polgári pártok. Ez utóbbiak közé tartozott a Keresztényszocialista Néppárt, a Függetlenségi és 48-as Párt, az Országos Földmívespárt és a Magyar Polgári Párt. Ezek választási szövetségét a szociáldemokraták joggal minősítették ellenforradalminak, mert az addig kivívott eredményekhez képest ezek a pártok visszalépni kívántak a "tiszta", a mérsékelt polgári demokráciához. A választási kilátások - az adott erőviszonyok mellett - tehát eléggé bizonytalanok voltak. Mindenesetre a hatalmi helyzet és a szervezettség szem35 A Kisgazda, 1919. Ш.21.1. 36 A Barázda, 1919. III.9.5. 57 Az Újság, 1919. III.5.3. 3

» Pesti Hírlap, 1919. III.20.2. és J. Tóth Dezső 1968. 63. 39 Ezekről részletesen tudósít A Kisgazda, 1919. III.23.2-3. Az ekkorra kialakult belpolitikai helyzetet azonban már gróf Károlyi Mihály és Nagyatádi Szabó István is különbözőképpen ítélte meg. Ezt látszik bizonyítani Károlyi Mihályné naplójának 1919. március 19-i bejegyzése: "Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter volt itt ebéden. Még mindig paraszti öltözékben jár, zsinóros mentében, hosszú szárú fekete csizmában - huszáraink, Miska és Gergely nagy örömére; mulatságukra szolgál, hogy egy miniszter úgy öltözködik, mint ők. Mihály alattomos, kétszínű embernek hiszi." Lásd: Károlyi Mihályné 1985. 451. 228