A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)

Történelem - Sipos József: A Kisgazdapárt és a Károlyi-párt szövetsége

pontjából a kormánykoalíciót alkotó pártok, a haladás erői voltak fölényben. Az alapszervezetek és a tagok létszámát tekintve az MSZDP és a Kisgazdapárt messze elhagyott minden pártot. Várható volt, hogy a választásokon is e két párt szerzi meg a szavazatok többségét - de egyik sem az abszolút többséget -, így ez a kérdés is felvetette a Kisgazdapárt és az MSZDP együttműködését. A szociáldemokrata párt vezetői azonban úgy vélték, hogy megszerezhetik az abszolút többséget, ezért továbbra sem fordítottak figyelmet e kérdés tanulmányozására. Erről azonban szintén a következő dolgozatban fogunk írni. Értékelés - összegzés Hogyan értékeljük a Károlyi-párt és a Kisgazdapárt szövetségét? Mindenekelőtt azt kell megállapítanunk, hogy az eddigi szakirodalom, különösen az összefoglalásokra törekvő művek, éppen csak megemlítik a két párt létrejött együttműködését. Hajdú Tibor például a polgári demokratikus forradalmat bemutató monografikus művében csupán két mondatban összegezte ezzel kapcsolatos véleményét. Szerinte "Szabó István, megkockáztatva hívei egy részének elvesztését, örömmel csatlakozott a Károlyi-párthoz, háta mögött érezve a megszervezhetetlen kisgazdák amorf tömegét." Ugyanakkor megállapította, hogy a szoros együttműködéskor "Pallavicini és társai Földmívespártja ismét elszakadt a balra csúszó Szabó Istvántól".

40 Mérei Gyula a korszak polgári pártjaival foglalkozó könyvében a Károlyi-pártnak a Kisgazdapárthoz való közeledését "az osztályharc ennyire kiélezett időszakában, a konzervativizmus felé tett" lépésnek látta,

41 a létrejött együttműködést pedig "konzervatív szinezetü" pártszövetségnek minősítette.

42 Az általunk felsorakoztatott tények és adatok, amelyeket az eddigi történeti monográfiák szinte egyáltalán nem vettek figyelembe, azonban azt bizonyítják, hogy Nagyatádi és pártja 1919 február végén egyértelműen leszámol a földbirtokosok és gazdagparasztok érdekeit is védő Földmívespárttal és szoros politikai szövetséget kötött a polgári demokratikus forradalom győzelmétől már az MSZDP-vel koalícióban kormányzó Károlyi-párttal. Ez utóbbit, a Kisgazdapárttal való szoros szövetségre elsősorban a Függetlenségi és 48-as Pártból történt kiválásuk miatt meggyengült szervezeti erejük megerősítése késztette. így a siker reményében vehettek részt a tervezett nemzetgyűlési választásokon. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy nem lehet a két párt létrejött szövetségét csak ezzel magyarázni, mert így leegyszerűsitenénk a történteket. Fontos aláhúzni, hogy ez a szövetség azért jöhetett létre, mert a két párt programjának alapelvei megegyeztek: nemcsak a polgári demokratikus forradalomban addig elért radikális, széles néptömegek érdekeit tükröző vívmányok megőrzésében, hanem munkásosztály és a parasztság érdekében még "szükséges gazdasági és szociális reformok sürgős" életbeléptetésének követelésében és megvalósításában is. Ezért véleményünk szerint a Károlyi- és a Kisgazdapárt szövetsége a haladó, radikális és a szociáldemokratákkal együttműködő kispolgárság és a demokratikusan gondolkodó, az MSZDP-vel együtthaladni kívánó dolgozó parasztság tömegeinek egymásratalálását jelentette. Ezért ezt a lépést a Károlyi-párt oldaláról sem tartjuk konzervatívnak, hanem az adott politikai erőviszonyok mellett az egyetlen progresszív reálpolitikai lépésnek. 40 Hajdú Tibor 1968. 280. 41 Mérei Gyula 1969. 129. 42 Mérei Gyula 1969. 132 és Begino Von Krusenstjern 1981. 108. 229