A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)
Történelem - Marosvári Attila: A szervezett alapfokú iparostanonc-oktatás kialakulásának első szakasza Magyarországon (1778–1849)
meggondolás, hogy "Minden héten hatszor fogván a' város különböző részeiben ugyanazon oktatás ismételtetni, a' mester, ha saját városába nem ereszthetné inasát, akkor a' hétnek akármely következő napján van alkalma az elmulasztott órát pótoltatni a gyerekkel, [...]. Továbbá az oly mester, kinek egynél több inasa van, sohasem kényszerül ugyanazon időben nélkülözni minden inasát, mert egyik napon az egyiket, majd másikon a másikat eresztendi iskolába. Végre a' mester, ki gyermekétől nem sajnálja hetenként a' több órát is, ebbéli atyáskodásának gyakoribb alkalmakkal adhatja engedélyeit. Mindezen előnyök távol maradnak a vasárnapi iskolázástól." 101 Az iskolába járókat előképzettségük alapján differenciálták. A kezdők közé az írniolvasni nem tudókat sorolták, míg a többieket a haladók közé írták be, s őket további két osztályra bontották. "... az osztályoknak korántsem a tanulmányok különneműsége, hanem ugyanazon tanulmányoknak (kivévén, hogy az első osztály csupán csak olvasni, írni, számvetni, alaktant és magyar nyelvet tanul) terjedtebb és alkalmazottabb előadása teszi fokozatát." ,02 Ennek megfelelően a II. és III. osztály tanítása ugyanott és ugyanabban az időben történt, hiszen az általuk elsajátítandó tananyag nem minőségben, hanem csupán mennyiségben tért el. A tervezet részletesen ismertette az oktatott tantárgyakat 103 , amelyeket eképpen összegzett: "Tanulmányai ez intézetnek szoros tárgyalással az olvasás, írás, számvetés, magyar nyelv, alaktan, fogalmazás, népszerű műtan, földleírás és történet. Ezeken kívül ama hasznos ismeretek, főkép a népszerű természettanból, természetírásból, erkölcs, és illendőség-tanból véve, mellyek az okos hasznos, és diszes életnek szabályait tárgyalják, és egy erre alkalmas olvasó kézi könyvbe foglalvák, a' szeretet, és összetartás és türelem ösvényén figyelmeztetve az ifjúságot boldog jövendőjüket megalapító viszonyaikra, és kötelességeikre, mint gyermekeiknek szülőik, mint mester inasoknak, mestereik és elöljáróik, mint nevekedő magyar polgároknak a' haza irányában." 104 A tanítás nyelve a magyar volt, de első osztályban még németül(!) is kellett tanulniuk az inasoknak. Az órákat hétköznap esténként tartották, télen öttől hatig a kezdőknek, hattól hétig a haladóknak. Nyáron egy órával később kezdtek mindkét évfolyamon. Az iskola a tervezetben rögzítetteknek megfelelően, bár némi eltéréssel (öt tanterem helyett csak egy nyílt meg, s a tervezett 6 tanítási napból csak három lett) 1845. március 31-én nyílt meg. A tantermet az Iparegyesület biztosította 105 . A nyitás évében 19 céhből 60 mester 91 inasa tanult az iskolában, 1846-ban 23 céhből 72 mester 107 inasa, 1847-ben pedig 25 céh 120 mesterének 126 inasa járt az órákra 1()6 , ami az akkori pesti inaslétszám töredékét jelentette csupán. A rendelkezésünkre álló 185l-es pesti inasösszeírásban ugyanis 1522 inas szerepel, ehhez képest - némi retrospekciót alkalmazva - az iskolai 1847-es létszáma mindössze 8.3 %-os iskolalátogatásra utal 1()7 . Alig változtatott ezen az arányon az 1845 októberében megindított iparegyesületi rajziskolai oktatás, amely "kizárólag az iparos fiatalság kiképzését czélozza, s az iparos 101 Ugyanott 102 Hetilap 1845. aug. 5. 577. ЮЗ Ugyanott 577-578. 104 Ugyanott 579. 105 Ugyanott 581. 106 Hetilap 1847. aug. 17. 1059. i° 7 Az 1851-es inasösszeírást közli: Dóka Klára 1970. 291., lásd még: Ugyanott 143. Nyilvánvalóan tévedésen alapul ezért a Pesti Hirlap 1844. április 28-i számában (287.) közölt adat, amely 4000-re tette a Pesten élő mesterinasok számát. 194
