A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)
Történelem - Marosvári Attila: A szervezett alapfokú iparostanonc-oktatás kialakulásának első szakasza Magyarországon (1778–1849)
cionalitásbol fakadó vagy következő érvrendszer egészét fölhasználták. Ennek átmeneti sikerét egyértelműen bizonyítja a pesti mesterinas-iskola fölállítása is, amely nemcsak a céhek egy részének hozzájárulásával, hanem az ő finanszírozásukból valósulhatott meg. Az Iparegyesület e tárgyban közzétett felhívásáról a 73 pesti céhből előtt 17, majd újabb 10 nyilatkozott kedvezően, s ezek, valamint több magánszemély adománya révén összegyűlt az iskola működési fedezetéül szolgáló több mint 600 forintnyi összeg 97 . Az Iparegyesület előkészítéssel megbízott bizottsága 1844. augusztus 4-én terjesztette be tervezetét, amely részletesen kifejtette az intézmény célját, feladatait, sajátosságait. "Czélja a' megnyitandó mester-inas-iskoláknak, hogy az iparos osztály roppant számú sarjadéka, bár rövid ideig, de mégis nevelés- és oktatás-tanilag intézett körülmények között javuljon és értelmesedjék. Nem számolunk ugyan arra, hogy a' mester-inas megszerezvén az ezen iskolában nyerhető képeztetést, többé oktatásra nem szoruland, s az iparközi neveltetés magasabb fokait nélkülözheti; legfellebb azt tervezzük, hogy inas-éveiből kikelve már akár az akkorra megnyílandó ipartanodákba beléphessen, akár ha sorsa folyvást műhelyekben tartóztatandja, az öntanulásnak a felébresztett ingerét hordozza kebelében és birja annak előleges feltételező ismereteit. A legjobb esetben tehát csak előkészítés fog eszközöltetni itt az azután használandó ipar iskolákba, - de nem pótlása ezeknek. Egyszersmind azonban úgy Vagyunk meggyőződve, s erre a' Tekintetes Bizottmánynak is kiváló kegyes figyelmét kérjük ki, - meg vagyunk győződve, mikint az általunk tervezett mester-inas iskola, bár nem pótolja az ipartanodát, de nem is pótoltathatik ez által. - Még ez ipartanodákat ollyan növendéksereg használja, melynek egyedüli feladata értelmi képződés, egyedüli foglalkodása az iskolázás, s ezért minden idejét csak az idejárás, és otthoni tanulásra fordíthatja: addig a' mester-inasnak, kinek javára akarjuk iskolánkat megállapítani, fő hivatása az, hogy választott mesterségének durvább munkáihoz hozzá edződjék, annak gyakorlati fogásait, és teendőit eltanulja, - műhelyi ügyességet szerezzen, - továbbá nagy tartozása az, hogy bele szokván minélelőbb mesterének dolgaiba, ennek munkával, szolgálatokkal rója le tanbérét, rója le élelmezése, sokszor ruházata költségeit, s kárpótolja mind azon kisebb-nagyobb károkat, miket ügyetlensége s tanulói balogságai által okozgat, - szóval viszonyai ollyanok, mik nem engedik műhelyi elfoglaltsága rovására tanulásra használni a' napnak, hogy így mondjuk, rendes iskolai óráit." 98 Ahogyan az ipartanodától elkülöníteni igyekszik a tervezet a mesterinas-iskolát, úgy elkülöníti az elemi iskoláktól az intézmények eltérő feladatainak megjelölésén túl azzal is, hogy az inasiskolák számára más tanulási módszereket határoz meg 99 . "Érezvén az ipartanodák és elemi iskolák rendszerének megférhetetlenségét a' mester-inasi viszonyokkal, önkint oda vezérelteténk, hogy tehát valami más intézetet alkossunk, melynek igényei beleüljenek a' műhelyek körülményei közé." I0 ° - hangoztatta a tervezet, majd rátért az oktatás megszervezésének részletezésére. A mesterinas-iskolai elképzelés abban is új, hogy a tanítást hétköznapra kívánta tenni, abból kifolyólag, hogy a tanoncok vasárnap már enélkül is elfoglaltak, hiszen Istentiszteleten kell résztvenniük, továbbá a rajziskola órái, valamint az Iparegyesület ismeretterjesztő előadásai is ekkor tartatnak, melyeken az inasoknak amúgy is jelen kell lenniük. Heti egy munkanapon kívánták ezért őket oktatni, mégpedig úgy, hogy az órát minden nap a város más-más pontján tartották meg. Ennek részben takarékossági oka volt, részben pedig az a 97 Pesti Hirlap 1844. ápr. 28. 287., 1844. máj. 23. 530., Hetilap 1846. jan. 2. 8. 98 Hetilap 1845. aug. 1. 565. 99 Ugyanott 565-566. '00 Ugyanott 566. 193
