A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)

Néprajz - Szakál Aurél: Emberfejes dudafejek a Magyar Alföld déli részén

dudás, faragott 'dudafej nélküli, csupasz bőrtömlős, kissé vaskos kettős sípszáras, egyenes fabordós dudát fúj. Az Alföldre jellemző tájat és viseletet ábrázol Lotz Károly 1858 körül készült Aratóünnep című festménye, melyet Marastoni József kőre rajzolt, és Szénagyűjtés címmel 1862-ben nyomtatták ki.

37 A táncoló párnak dudáló férfi kezében olyan típusú dudát látunk, mint a Barabás Miklós féle képen. Itt sincs faragott dudafej. Az 1816-os kecskefejes dudaábrázolást követően csak a XIX. század közepéről ismerünk állatfejes dudát megörökítő rajzokat. Az Alföldet és lakóit 1856-ban ismertető műben szerepel illusztrációként Jankó János zsáner jelenete — egy festményéről készült nyomat — A menyasszony felköszöntése címmel.

38 A képen gerendás parasztszobában, a lakodalmas nép körében áll az ifjú pár. A kemence padkáján szájjal fújt, bordós, valószínűleg kecskefejes hangszeren játszik a dudás. Nem biztos, hogy alföldi vonatkozású jelenetet mutat a kép, de Jankó az 1850-es években így örökít meg egy magyarországi lakodalmat dudással. A kecskeméti Kis István bőrdudás élethű arcképét két változatban ismerjük 1853-ból.

39 A képen az elkövetkező időszak jellegzetes délalföldi dudatípusa látható: faragott dudafejes (ebben az esetben kecskefejes), meghajlított bordószáras és fújtatós duda. A kecskefejes duda feltehetően a XVIII. századtól kezdve terjedt el Európában és Magyarországon. A XIX. század második felében és a XX. században a kecskefejes duda közép-európai jellegzetesség.

40 Németországban

41

, Csehországban

42

, Morvaországban

43

, Lengyelországban

44 és a Kárpát-medencében használták. A Kárpátmedencében szlovák

45

x

és felföldi

46

, dunántúli

47

, alföldi

48 magyar, illetve erdélyi román (maros-völgyi és Huny ad megyei)

49 dudásoknál fordult elő. Ugyanebben az időszakban kosfejes duda egész Európában csak a Dél-Alföldön volt elterjedve, s ritka kivételként fordult elő a palóc földön.

50 A XIX. század második felében és a XX. században az emberfej formára megfaragott dudafej szintén a Dél-Alföldre jellemző. Egyetlen rokonítható jelenség létezik. A Bosznia, Hercegovina és Dalmáci területén el37 Gerszi Teréz 1960. 182., 97. kép; Magyar Nemzeti Galéria 85. 30. T.; Ország Tükre 1862. 342-343. ' 38 Hunfalvy János 1856. 271., 270-271. közötti kép 39 Vahot Imre 1853. 105., 100-101. közötti kép; Kresz Mária 1956. 141., 56. t.; Manga János 1968. 136-137. 40 Baines, Anthony 1979. 77. 41 MGG XV. 1979. 96. t./l. kép 42 Kunz, Ludvík 1974. 123.; Volek, Tomislav-JareS, Stanislav 1977. 305. és 339-340. kép 4

3 Büchner, Alexander 1968. 275. kép; Kunz, Ludvík 1974. 125., 14a. kép 44 Büchner, Alexander 1968. 232. kép; Manga János 1968. 7. kép; Oledzki, Stanislaw 1978. 55., 58., 65., 6j5., 68. és 69. kép 45 Herman Ottó én. 30.; Manga János 1968. 6. kép; Elschek, Oskár 1983. 13a-c. kép 46 Madarassy László 1934.; Manga János 1939.; 1950. 47 Malonyay Dezső 1911. 308. kép; Bartha Dénes 1934. IX. t./2., X. t./l.; Kodály Zoltán 1937. 5. kép; Manga János 1965. 39., 40. kép; Sárosi Bálint 1973. 43. kép; Békefi Antal 1978. 74. kép; Balassa Iván-Ortutay Gyula 1979. 250. kép 48 Szűcs Sándor 1946. 118.; Hankóczi Gyula 1982c. 1., 3. kép 49 Alexandru, Tiberiu 1956. 38. kép; Habenicht, Gottfried 1973. 398.; Baines, Anthony 1979. VI. t./20. kép; Néprajzi Múzeum Budapest F. 10973, F. 126416 50 Manga János 1950. 9. kép; Hofer Tamás-Fél Edit 1975. 395. kép; Hankóczi Gyula 1982. 820. 156