A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)
Néprajz - Szakál Aurél: Emberfejes dudafejek a Magyar Alföld déli részén
terjedt diple, illetve mjesnice nevű dudákon a hengeres dudafej felületére kicsi, stilizált emberi arcot véstek a XX. században. 51 Az utóbbi évtizedekben domború faragású emberfejes duda is előfordul ezen a területen. 52 Felvetődik a kérdés, hogy a XVIII-XX. században miért csak Közép-Európában terjedt el a kecskefejű duda? Nyugaton és északon gátat vetett a terjedésnek és használatnak a polgárosodás felgyorsulása, s ezzel párhuzamosan a dudahagyományt már egyedül őrző paraszttársadalom bomlása. A Kárpát-medencében és a szomszédos északi és észak-nyugati területeken viszonylag gyorsan terjedt el a kecskefejes duda. Nem szabad elfelejteni, hogy az olyan ismeretek és kultúrjavak (pl. dudálás és dudafej típus), amelyeknek cselekvő részese egy-két személy vagy a közösségnek elenyésző kisebbsége, sokkal könnyebben terjednek, mint azok, amelyeknél a közösség egészének aktív elfogadása szükséges. 53 Ez a tétel.segíthet megmagyarázni azt is, hogy a Kárpátmedencétől keletre és délre miért nem terjedt el a kecskefejes duda. Ezeken a fejlődésben elmaradottabb területeken nagyobb szerepe volt még a dudának, és ez akadályozta a dudafej formájának módosulását. Ezt látszik alátámasztani, hogy csak az erdélyi románok használtak kecskefejet formázó dudát, s a balkánon használatos diplén csak elkezdődött a faragott dudafej kialakulása. Kérdéses az is, hogy miért kecskefejű duda terjedt el? Az okok egyike lehet a duda és az ördög kapcsolatba hozása egymással azáltal, hogy a keresztény egyházak mindig is ostorozták és pokolravalónak tartották a mulatozókat. A XVIII-XIX. századtól általánossá vált a sematizálódott kecskeszerű ördög képzete. 54 Ez tárgyiasulhatott a kecskefejű duda formájában. Másik ok lehet, hogy sok helyen készítették kecskebőrből a duda tömlőjét. Kézenfekvő gondolat, hogy olyan dudát készítsenek, amilyen egy igazi kecske, s a kecskebőr tömlő nyaki részéhez faragott kecskefejet illesszenek. A kecskefejes dudafej kialakulásával kapcsolatban további kutatásokra van még szükség. A dél-alföldi dudákon lévő fej, féj 55 , tömlőfej 56 , sípfej 51 a XIX. század közepétől kecskefej, majd kosfej és emberfej formájú faragvány. így volt kecskefejük, kosfejű 59 , birkafejű 60 és kisasszonyfejű 61 , menyecskefejű 62 , mönyecskefejű 63 , lányfejű 64 , leányfejes 65 , babafejes 66 , női fejes 61 duda is. 51 Bartha Dénes 1934. 53.; Sirola, Bozidar 1943. 6. kép; Narodni 1957. 38., 41.; MGG VII. 1958. 338.; Baines, Anthony 1979. 39. ábra 52 Tradicijska 1975. címkép; Vukosarljevic, Petár D. 1980. 34. 53 Barabás Jenő 1963. 119. 54 Dömötör Tekla 1986. 301., 304., 306. 55 Paksa Katalin 1969. 137. 56 Sz.Lukács Imre 1969. 9. 57 Derzsi Kovács Jenő 1985. 152. 58 Molnár K. Ferenc 1940. 7.; Tömörkény István 1958. 194.; 1963. 132.; Sz.Szigethy Vilmos 1930. 250. 59 Tömörkény István 1958. 194.; Sz.Szigethy Vilmos 1930. 250. 60 Tömörkény István 1963. 132. 61 Tömörkény István 1958. 194.; 1963. 132.; Bálint Sándor 1957. I. 187. 62 Sz. Szigethy Vilmos 1930. 250. 63 Mihálka György 1962. 87. 64 Rakonczai János 1969. 17. 65 Nógrádi János közlése 66 Sz.Lukács Imre 1969. 9.; Börcsök János és Pintér István közlése 67 Daka János, Varga Ferenc és Maszlag István közlése 157
