A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)

Néprajz - Grynaeus Tamás: Nagy Pálné Balog Emerencia hadikfalvi (garai) gyógyítóasszony

imádkozta újra: Miatyánk, Udvezlegy Mária. Az es, ha hazavitte a vizet, megmosta kezecskéit, lábacskáit, mejjit, minden, a gyerek onattőte nem sírt. Jó gyerek lett belőle. Történt, hogy jó volt, s a másiknak nem. így vót, hát. (És ezt mindig három ugyanolyan nevű asszonynak kellett csinálni?) Igen. Egy név, mondjuk Mari, vaj Anna, vaj mi. így vót." (1973.) Igézés elleni imádság (Kitől tanulta?) "Hát a zöregektül. Anyámtól. Keresztet vetnek, fejére (a betegnek): Atyának, Fiúnak, Szentlélek Istennek nevében. Szem meglátta, szü megszerette, szem meglátta, szü megszerette, ezer angyal s a boldogságos Szűz Mária legyen vigasztalója! (Utána?) Elmontak egy Miatyánkot, Üdvezletet, akkor keresztet vettek, megnyomogatt ' a fejit, elcsapta. (Hogy?) Tuggya;még én azt se tudtam." (1973.) Szemverés "Szem meglátta, szü megszerette kék szem, ződ szem ezer angyal vigasztajja meg! Akkor itt eltöpdöste és a fejit a nyelvivel megnyalja. Csak ennyi. (Mosdatni nem szokták olyankor?) Mozsdatni nem. A mozsdatás ammásik. Az onentés. (Az hogy ment?) A tálba vizet vettek, s ahogy a tálba vizet önt, az ónt a kalánba megengedtük, a zonot. S akkor amig a zon engedett, addig elimádkozik egy Miatyánkot, Udvezlegy Máriát. Mikor az a zon(na) meg..., megalszik, jár a kalánba. Előbb is annak a betegnek beterítik a fejit egy kendővel. Akkor beleönti. Akkorát koccan, hogy a beteg...megijedt. A Vilmus (fia) es próbálta: - Jaj, jaj! Kétségbe ejtetnek, kétségbe ejtetnek! - S aztán akkor abb' a vízbe megmozsdassák a beteget. (Mijét?) Hát, hun mi járja. Hogy a....mondják azt a zimádságos vizet osztán hova öntik? Egy kapusasra, amik nem...olyan helyt nem jár. Met az imádságos víz. Ennyeket tuttunk, de elfelejtettünk sokat." (1973) Az is látható, hogy a vízvetés és a mosdatás = onöntés cselekménye keveredik! "A gyereket kicseréték, de hát, hogy ki-mi, azt nem tudom. (Azt se, hogyan cserélték vissza?) Nem. Tuggya, akkor a zänya utána járt. Doktor, urusság, orvosság, osztán úgy. Hát ejenek, rövid imádságok." 132