A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Régészet - Fári Irén: Régészeti leletek és ásatások híre a szegedi napilapokban

nek kiírása ill. azon hírek fölvétele» ahol a földrajzi közelség révén a szegedi múzeum ásatott, vagy ahonnan lelet került be. A legnagyobb gondot az időrendben felvett hírek közlésének mikéntje jelentette. Kézenfekvő lett volna a Régészeti Füzetek mintájára a korok szerinti, de a nyilvánvaló pontatlanságok miatt ezt elvetettük.

5 A topográfiai sorrend látszott a legjobbnak, de itt egy másik probléma jelentkezett : az eltelt idő alatt történt közigazgatási átszervezések. Főként Szeged esetében jelentős ez a változás: hatalmas tanyás külterületből több falu vált önállóvá, egy-egy határrészen két-három új település osztozott. A szakirodalomból ismert lelőhelyek mai helynevekkel való azonosítása egyszerű, de a kisebb, kevésbé köztudottak lokalizálása időnként nehéz feladat. Ezért dolgozatunkat olyan adatgyűjteménynek szánjuk, amely segíthet a környéken, a megyében bármikor, bárhol előkerült lelet helyhez kötésében, az egykorú források segítségével. Az újságok adatait terjedelmi okokból nem vetettük egybe az Archeológiai Értesítőben megjelentekkel, sem a múzeumi leltárkönyvekkel. A Somogyi-könyvtár és Városi Múzeum fennmaradt korabeli iratanyagát

6 csak néhány esetben használtuk föl a lelőkörülmények pontosításához. Reizner János, akinek neve a Somogyi-könyvtár és Városi Múzeum életének első szakaszával forrt össze, még a pesti egyetemen ismerkedett meg a régészeti kutatás alapelemeivel. A jogi tantárgyak mellett Rómer Flóris műrégészeti előadásait is látogatta,

7 majd visszakerülvén szülővárosába megpróbálkozott ugyan egy történelmi és régészeti társulat létrehozásával,

8 de a kezdeményezést közöny és érdektelenség kísérte. A fiatal jogász széles körű érdeklődését jelzik a helyi lapokban a pályakezdés éveitől megjelenő jogi, közgazdasági, művelődéstörténeti cikkek. Rövid ideig ügyvédként dolgozott, majd megválasztották a város al-, röviddel utána főjegyzőjévé.

9 A régészeti gyűjtőmunka ebben az időszakban kikerült látóköréből. Inkább a kor szokásának hódolva — bár ez később szenvedélyévé és szerencsés körülmények folytán hivatali munkájává vált — könyveket és érmeket gyűjtött. Ezen a téren sem volt autodidakta. Még az egyetemen hallgatott Magyarország éremtanáról, oklevéltani és forrástanulmányokat felölelő stúdiumokat.

10 Pályája szerencsésebben alakult mint a kortárs Farkas Sándoré, aki évtizedekig csak mint magánember foglalkozhatott a számára kedves tudománnyal, a régészettel.

11 Reizner János 1882-ben foglalta el az árvíz utáni Szegedre került Somogyi-könyvtár könyvtárnoki állását. Bár az adományozó Somogyi Károly esztergomi kanonok sok mindenben nem értett egyet Reizner elgondolásaival, egy ideig elnézte, hogy 5 Az anyaggyűjtés során Kürti Béla hívta fel a figyelmünket a hazai szakirodalomban ez idáig egyedül publikált hasonlójellegű munkára: SZILÁGYI MIKLÓS 1982. 413^—422. Szilágyi megmaradt a kor szerinti beosztásnál. 6 Az alábbi iratanyagot vettük alapul: Somogyi-könyvtár és Városi Múzeum Irattára: Könyvtári Iktató 1882—1887, Könyvtári Iktató 1888—1897, Múzeumi Iktató 1888—1897, Könyvtári és Múzeumi Iktató 1903—1923 (csak az 1903—1904-es évek anyaga). 7 Leckekönyvi bejegyzése szerint „kitűnő szorgalommal' az 1865/66 évi második félévről. Az index, egyéb dokumentumokkal, fényképekkel a leányági unoka, dr. Csengery Józsefné tulajdonában van. 8 BANNER JÁNOS 1966. 3—15. A Szabadelvű Körön belül létrehozott Régészeti és Történeti Szakosztály feladata lett volna a város vidékén található minden régiség egybegyűjtése és megőrzése. 9 Életrajzát és irodalmi munkásságát ld. SZINNYEI JÓZSEF 1906. 743—747. 10 PERJÉSSY LÁSZLÓ szerk, 1904. 5—11., GIDAY KÁLMÁN 1982. ' 11 A Csongrád megyei régészeti kutatás kezdeteiről jó áttekintést ad LŐRINCZY GÁBOR 1988. Ezúton köszönöm, hogy a kéziratot elolvashattam. 204