A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Régészet - Fári Irén: Régészeti leletek és ásatások híre a szegedi napilapokban

a könyvtár helyiségeiben ideiglenesen régiségeket tároljanak.

12 Reizner nagyhatalmú segítőre talált. Az akkori rendőrfőkapitány, Szluha Ágoston a pusztai kapitányokkal összeszedette az építkezések során Szeged határában előkerült leleteket, sőt a bejelentőknek jutalmat tűzött ki, és az így összegyűlt anyagot átadta a könyvtárnak. Reizner maga is végzett leletmentést és propagandisztikus célból a helyi újságokban közölte az adományozók nevét először havonta, majd évente. A kezdeti lendületet megtörte az alapító ellenkezése, aki a könyvtár integritását féltette az idegen tárgyak megjelenésétől.

13 Reizner múzeumszervezési elképzeléseit 1888-ban fejthette ki először írásban.

14 Ebben a tervezetében célszerűnek tartotta a könyvtár mellett berendezni a múzeumot, de a működését szervezetileg elkülönülve gondolta. A könyvtárhoz hasonlóan egy bizottság felügyelete alatt állt volna a múzeum és a belső tagokon kívül határozatlan számú külső tag alkotta volna a bizottságot. A „külsősöknek" a tanácskozási jogkörön túl fontos szerepet szánt: „Vidéki leletekről jelentéseket tehetnek, megbízásokat teljesíthetnek, az ásatásoknál részt vehetnek s a gyűjtemények rendezésében az igazgató hozzájárulásával segédkezhetnek." (3 §) „A külső, különösen vidéki tagok részére ezenkívül egy utasítás készítendő arról, hogy leletek és ásatások alkalmával az egyes dolgokra és azok épségére hogy kell intézkedni, miként kell eljárni. így oklevelek és utasítások adandók a környékbeli lelkészeknek, tanítók és mérnököknek, kik így az ügynek, a múzeum apostolainak megnyerni lehet"... Sorai összecsengenek a több mint egy évtizeddel korábban indított és elakadt kezdeményezés alapelveivel. Ilyen szellemben érthető örömmel fogadta Farkas Sándor gyógyszerész felajánlkozását a meglevő gyűjtemény rendezésében.

15 A dolgok azonban jórészt másképp alakultak és sokkal lassabban valósultak meg, mint Reizner elképzelte. Az elégedetlensége nyilvánult meg abban az előterjesztésében, amelyben újabb kísérletet tett egy szegedi történelmi és régészeti társulat alakítása ügyében

16 az országban már működő és az értesülései szerint hamarosan megalakuló Csanád, ill. Csongrád megyei társulatok mintájára. Ez a tudományos egyesület 1892-ben Dugonics Társaság néven, kissé más profillal jött létre. A múzeum pedig a könyvtár mellett maradt és a lehetőségekhez alkalmazkodva nőtt-növögetett. Az 1888-as tervezetében Reizner a hangsúlyt — érdeklődésének megfelelően — az éremtárra tette. ,,Ez az osztály lesz a leggazdagabb [...] s idővel talán a többi közt Magyarország érmészetének lehetőleg teljes gyűjteményével dicsekedhetik, a mi magában véve is nagy dolog." Az éremeket rendezte és leltározta először,

17 majd a régiségárat akarta felállítani. Ekkor került sor a második tanulmányútjára a Nemzeti Múzeumba, 1890 12 Részlet a városi tanács Tisza Lajos volt királybiztoshoz írt köszönő leveléből: „Egyelőre akként intézkedünk, hogy a régiségek a Somogyi könyvtárba, az e téren teljesen szakavatott könyvtárigazgató által kezeltessenek, a gyűjteményt az utókor számára nem csak megőrizni, hanem folyton gyarapítani szándékozunk." Irattár 13/884. Ezt a több helyről származó nagyobb kollekciót megelőzték a szegedi polgárok pár darabos adományai: az érmekről 1883 áprilisától, a régiségekről az év augusztusától vezette Reizner a feljegyzéseit. 13 FARI IRÉN 1982. 159—165. 14 Irattár 1/888. A városi tanács szeptember 10-én tartott ülésén utasította Reiznert, hogy készítse el a múzeumszervezési tervet, ugyanakkor a Nemzeti Múzeum tanulmányozására Budapestre küldték. Reizner az október 18-i dátummal ellátott jelentését a kiküldetés teljesítése után november 10-én terjesztette a tanács elé. A múzeumügy fontosságára való tekintettel külön iktatókönyvet nyitott a múzeumi iratoknak és 1888—1897 között párhuzamosan vezette a könyvtári iratanyaggal. Az alább szereplő iratszámok az azóta is külön tárolt múzeumi anyagra utalnak. 15 Irattár 8/888, 20/889. Reizner és Farkas kapcsolatára LŐRINCZY GÁBOR 1988. 16 Irattár 35/1889. 17 Irattár 5/1890. ? 205