A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Művelődéstörténet - Lengyel András: A szegedi Prometheus nyomda (1926–1935)

vetkezet

29 Magyar László újságíró szervezésében. Magyar ez időben jó kapcsolatban volt még Budayval, s tudjuk, a Magyar Téka első kiadványai Magyar László, Buday és Kraszna megbeszéléseinek eredményeként a Prometheus nyomdában készültek el. így pl. Tabéry Géza egy kötete, Magyar László regénye, vagy Buday mappája, melyek fametszeteiből adtak egy sorozatot. 3. Kraszna — Berzeli A. Károllyal és Buday Györggyel együttműködve — 1933-ban elindította „a Prometheus korszerű, művészi kiadványainak első sorozatát". E sorozat Berezeli drámáit adta közre — a tervek szerint hat, valójában „csak" — öt kötetben. Ennek a vállalkozásnak a programja egy Bemutatkozó című kiadói prospektusban, melyet Kraszna írt, s Buday tervezett s illusztrált, ránk maradt. Ebből érdemes idézni az Aki hivatásának érzi alcímű és kezdetű részt, mint Kraszna kiadói-könyvművészeti elképzeléseinek summáját :

30 „Aki hivatásának érzi a könyvkiadást, az nem elégedhetik meg azzal, hogy pusztán a kéziratok megválasztásánál érvényesítse a korszerű művészi szempontokat, hanem ezeknek kell dominálniuk a technikai kivitelben is. Csakis tartalomban és köntösben egyaránt nívós könyvek reprezentálhatják az emberi szellem időszerű megnyilatkozásait. Csakis a külsőben és belsőben egységes, tárgyszerű alkotás adhat egyetemes hatást és működhet közre a gondolkodás és hit igaz útjainak megtalálásában. Az új könyv betűben, nyomásban, tipografizálásban, papírban, illusztrálásban egységes művészi tett, — műalkotás. De a jövőben nem kevesek, kiváltságos amatőrök számára akar az lenni, hanem egyetemes igénnyel mindenhová el akarja juttatni a gondolatot, mindenkihez akar szólni. Szépségével, anyagszerű igazságával széppé és igazzá akarja tenni a hatást, amit az író céloz. A maga eszközeivel harcol az írója harcáért, sietteti a győzelmet azzal, hogy maga is nevel. E meggyőződéstől áthatva új könyvkiadóvállalatunk minden könyvében, külsőben és nyomásban is egységesen művészi, tárgyszerűen modern könyveket akar adni s ehhez a törekvéséhez sikerült megnyernie a fiatal magyar grafikusművésznek, Buday Györgynek közreműködését. Buday György amellett, hogy egyik Európaszerte elismert legkiválóbb fametszőművészünk, izzig-vérig modern illusztrátor és könyvművész, akinek szokatlan és megdöbbentő hatású alkotásai a magyar faj legmélyebb népi képlátásának mesteri kifejezői. A magyar népi kollektívumból fakadnak és e kollektívumnak szólnak grafikái : erre csak olyan művészegyéniség képes, mint Buday György, aki szenvedélyes, hívő, fanatikus harcosa s ugyanakkor szinte aszketikusan alázatos lelkes megvalósítója eszméinek. Amikor most meginduló kiadói vállalkozásunk képzőművészeti munkatársául Buday Györgyöt felkértük, hisszük, hogy az Arany-balladák illusztrációinak, a »Boldogasszony búcsúja«, a »Vak vezet világtalant« és a »Mai Chimérák« című fametszetsorozatoknak alkotója kiteljesíti könyveink értékét." Az új sorozat, amely a Prometheus leglátványosabb saját kiadói vállalkozása lett, Berezeli A. Károly következő drámáit kívánta kiadni: 1. Tigrisek (tragiko-burleszk), 2. Fiatalok (keserűjáték), 3. A lángész (mítosz), 4. Isteni színjáték (nyáréji álom), 5. Júdás (szabadtéri játék), 6. Három egyfelvonásos. A kötetek címlapját Aba-Novák Vilmos, Buday György, Dóczi György, Molnár-C. Pál, N. Kontuly Béla és Szőnyi István rajzolták volna. A tervek szerint a „hat kötet művészi kiállításban, három csoportban jelenik meg. Az első két kötet május havában, a második két kötet szeptemberben nagyja el a sajtót, a harmadik két kötet pedig a karácsonyi könyvpiac újdonsága lesz".

31 E terv azonban csak részben valósult meg; a hat kötetből „csak" 29 LENGYEL ANDRÁS, 1992. (?) 30 A Bemutatkozó с prospektus birtokomban. Vö. még Literatura, 1933. 229. 31 Bemutatkozó, 4. lap. 493