A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Művelődéstörténet - Lengyel András: A szegedi Prometheus nyomda (1926–1935)

fizetett ünnepeket is. A nyomda szervezési és adminisztratív ügyeit természetesen maga Kraszna és felesége végezte. 19 „A nyomda betűkészletét — Krasznáné emlékezése (s a betűk elemzése) szerint — az Első Magyar Betűöntődé nevezetű cégtől" szerezték be. „Első alkalommal az induláshoz legszükségesebb betűfaj'tákat, típusokat, figyelve a betűnagyságokra [...]; ezeket kellett aztán a szükségletnek megfelelően fejleszteni, duzzasztani, hogy betűhiány miatt ne legyen fennakadás. [...] sok előzetes munka kellett ehhez, miután mindent csak becslés alapján dolgoztunk ki, de általában jó eredménnyel, aminek köszönhetően elég zökkenőmentesen indultunk." 20 Jó egy évig, az emlékezés szerint, „mindenféle vegyes, de főként komolyabb kereskedelmi nyomtatványokat" készítettek. De Kraszna már ekkor, az induláskor is nagyobb célra figyelt: fiatal írók és költők fölkarolásával kultúrközpontot akart maga és nyomdája köré teremteni. 21 Sőt saját irodalmi folyóiratot is szeretett volna kiadni. E tervei azonban csak részben valósultak meg, s amit sikerült realizálnia be­lőlük, az is nehezebben és lassabban ment mint szerette volna. Sajnos, ilyen irányú ténykedésének dokumentumai részben megsemmisültek, részben — bár nyomtatvá­nyokban realizálódtak — összegyűjtetlenek. így csak hozzávetőleges képet alkot­hatunk a folyamatról. Jelenleg a már nyomdára alapított kiadói tevékenységnek legkorábbi ismert dokumentuma 1928 nyaráról való. Ez Békeffi György, a Kraszna baráti köréhez tar­tozó, méltatlanul elfelejtett festő gyűjteményes kiállításának (1928. jún. 17.) kataló­gusa. A pár lapos, Berezeli A. Károly szövegét s Békeffi kiállított műveinek jegyzékét tartalmazó, de címlapján színes metszettel díszített katalóguson ott a nyomdajelzés : Prometheus-nyomda Szeged, Dugonics tér 12. Ugyanebben az évben, ugyancsak Pro­metheus kiadásban megjelent Berezeli A. Károlynak még 1926-ra tervezett novellás­kötete, a Mindenkiért. Ez már nagyobb falat volt a maga 153 oldalával; ez már két­ségtelenül igazi kiadói teljesítmény. Ugyancsak 1928-as kiadás — bár ezen a Prome­theus jelzés alighanem csak a szerzői kiadás elleplezésére szolgált — Varga Borbála Úti apróságok című, 87 oldalas könyve. (A műkedvelő szegedi írónőt Kraszna aligha kívánta népszerűsíteni.) S ettől kezdve 1935-ig folyamatosan nyomon kísérhető a Prometheus nyomdai és kiadói tevékenysége. 1929-ben a Prometheus nyomda állította elő s látta el kiadói jelzéssel pl. Varga Borbála verseskötetét (Puszta lett a határ), Bezdán Sándor regényét (A kővévált ember). De ezeknél lényegesen fontosabb, hogy a beinduló könyvtermelés élénkítette a nyomda munkáját, sőt profilját is bő­vítette. A Szegedi Szemle című, folyóiratformátumú és jellegű várospolitikai hetilap 1929. október 14-én szerkesztőségi közleményben tudatta olvasóival, hogy a lapot e számtól kezdve a „Prometheus-nyomda cég" állítja elő, sőt a Prometheus a lap ki­adásába is bekapcsolódik: „A Szegedi Szemle kiadóhivatala a mai naptól kezdve a Prometheus-nyomda (Szeged, Dugonics tér 12.) helyiségébe költözött és kérjük ezután minden, a kiadóhivatalhoz tartozó megkeresést e címre intézni. Telefonunk felszere­lése a közeljövőben megtörténik, amit kellő időben közölni fogunk. Szerkesztőségünk továbbra is : Dugonics tér 2. I. emelet alatt van, de kéziratokat stb. kiadóhivatalunk részére is be lehet küldeni, ahol d. e. 9—12-ig és d. u. 2—6 óráig bármilyen, lapunkat érdeklő felvilágosítás nyerhető." 22 E feladatvállalásnak kettős következménye lett. A nyomda rendszeres (s rendszeresen fizető) munkához jutott, ugyanakkor megterem­19 KRASZNA K. JÓZSEFNÉ emlékező följegyzése, 1989. szept. 14. 20 Uo. 21 Uo. és KRASZNA K. JÓZSEFNÉ emlékező följegyzése, 1987. dec. 10—20. 22 T. Előfizetőinkhez és olvasóinkhoz! Szegedi Szemle, 1929. okt. 14. II. évf. 32. sz. 9. 487

Next

/
Thumbnails
Contents