A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Éremtan - †Huszka Lajos–Nagy Ádám: Pénzforgalom Szegeden1918–1920-ban I.

bankok, különben pedig a kormány rövidesen új magyar állami papírpénzt fog kiadni".

31 A népkormány megoldásra váró feladatai között az önálló jegybank felállítása és megteremtése első helyen szerepelt. Kényszerítő feladat volt ez, hiszen a Bécsből való bankjegyellátás egyre jobban akadozott. Ezért határozták el, hogy egyelőre a budapesti főintézet által kibocsátott bankjegyeket hoznak forgalomba. Ennek megtárgyalására utazott Beck Lajos Bécsbe. Az ország pénztelenségét látva az OMB bécsi központjából a kért korona bankjegyek helyett megkaptuk a bécsi kiadású fehérhátú pénzek kliséit. Megfelelő minőségű és mennyiségű papírt és szakembereket is adtak a hazai bankjegyelőállításhoz. Egyelőre tehát az OMB bankjegyei maradtak forgalomban Magyarországon. 1918. nov. 7.—december 28-ig 28 millió korona értékű, fehérhátú 200 koronás készült el. Három hét alatt 4000 ív 200 koronás bankjegyet nyomtak. Egy ívben 36 darabot.

32 Az OMB-től kapott engedéllyel és segítéssel a Magyar Földrajzi Intézetben megkezdték a 200 koronás fehér pénzek nyomását. Mindenki tudta, hogy az újabb bankjegy tömeges előállításával és forgalomba hozásával a korona tovább inflálódik. Az állam legfőbb bevételi forrását a 200 koronások biztosították. Az általános gazdasági bizonytalanság miatt fokozódott a nyersanyaghiány. Ennek következtében több üzemben beszüntették a termelést. A munkanélküliek száma nőtt. A drágaság napról napra fokozódott. A lakosság betétállományának összege a pénzintézetekben tovább csökkent. Akadozott a köztartozások befizetése a város főpénztárába. A nem tervezett, rendkívüli kiadások száma növekedett. A főpénztár fizetőképtelenné vált, a szegedi pénzintézetek kölcsönei kevésnek bizonyultak.

33 Az országos és helyi pénzügyi gondokat a sajtóban újra és újra elemezték: „... Olyan forradalmi átalakulás, melyen Magyarország politikai és társadalmi struktúrája most keresztül megy, gazdasági berendezkedésünknek is új programot diktál. ,,... az OMB-nak körülbelül 33 milliárd összegű bankjegye van forgalomban és ebből szakemberek véleménye szerint 17 milliárd itt hever Magyarországon. Ha ez a rengeteg bankjegy tömeg nem heverne az embereknél, hanem forgalomban volna, ha ahelyett, hogy odahaza a fiókban tartják az emberek a pénzüket, annak legalább egy részét, úgy mint eddig tették, bevinnék a bankokba, nem fordulnának elő olyan zavarok és fennakadások, mint aminőket most tapasztalunk a bankjegyek forgalmában." Ostorozzák a lakosságot, hogy ésszerűbb magatartásukkal segítsék a bajok orvoslását: ,,...ne tartsanak odahaza több pénzt, mint amennyire okvetlenül szükségük van, ne rontsák pénzük értékét azzal, hogy újabb és újabb bankjegytömeg nyomtatatására kényszerítik a jegybankot. Nincs már szükség „félelmi tartalékok" gyűjtésére..."

34 Mindezek ellenére a gyakorlatban tovább romlottak a pénzügyi, gazdasági viszonyok. A zűrzavaros helyzet kialakulásában nagy része volt annak, hogy a közbiztonság és vagyonbiztonság meglehetősen labilis volt. Megteremtése, megőrzése érdekében a szegedi Nemzeti Tanács a helyőrség katonaságát akarta alkalmazni.

35 31 SZN 1918. nov. 2. A pénzügyi viszonyok konszolidálása. 32 SZN 1918. dec. 28.; RÁDÓCZY 1984. 19. 33 Dm 1918. nov. 26. Csökkennek a város bevételei. 34 SZN 1918. nov. 4. A pénzforgalom rendjének helyreállítása. 35 SZN 1918. nov. 3. Megalakult a szegedi Nemzeti Tanács. Intézkedések, rendeletek. 458