A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Éremtan - †Huszka Lajos–Nagy Ádám: Pénzforgalom Szegeden1918–1920-ban I.

Pénzforgalom Szegeden 1918—1920-ban I. HUSZKA LAJOS — NAGY ÁDÁM (Szeged) — (Szeged, Móra Ferenc Múzeum) Az első világháború gyökeresen átrendezte Európa hatalmi viszonyait. Számunkra természetesen az Osztrák—Magyar Monarchia széttörése jelentett óriási változást területi, politikai és gazdasági tekintetben egyaránt. A háború éveiben halmozódtak a szenvedések, nélkülözések s 1918-ra mély nyomokat hagytak a magyar gazdasági és társadalmi életben. Az értelmetlen terhek megviselték az embereket, az élet minden területén válságot idéztek elő, amelyet a régi formában és keretek között már semmiképpen sem lehetett megoldani. A bonyolult nemzetközi helyzet, ezen belül Magyarország, valamint Szeged különleges helyzete is már sok elemző mű tárgya volt.

1 Jelen dolgozatunk célja csupán az, hogy bemutassuk a szövevényes politikai viszonyok hátterét, mintegy gazdasági vetületét Szeged életén keresztül. A város gazdasági életén belül is elsősorban részletesen vizsgáljuk a korabeli pénzhasználat, pénzforgalom, pénzügyek alakulását. A pénz minden korban érzékeny mutatója a gazdaság működésének vagy zavarainak, a mindennapi életben pedig szinte főszereplővé is válhat. Az ország egészéhez képest ugyan Szeged gazdasága meglehetősen kis egység. Ebben az esetben azonban mégis fontos alaposan feltárni, mivel a helyi sajátosságok legtöbbször az országos jelentőségű események menetének alapjai is. 1918 őszére már világossá vált az antant fölénye a központi hatalmakkal szemben. A világháborút befejezetté nyilvánító fegyverszüneti egyezségek megkötéséig, valamint ezek után a végleges állapotokat rögzítő békék megkötéséig sok idő kellett. Magyarország szempontjából a vesztes háború valóban katasztrofális eredménnyel zárult. Az ellenséges területfoglalások miatt hamarosan új határok kijelölésére volt szükség. E szempontból Szegednek különös helyzete volt, hiszen az ország egyik déli közlekedési, kereskedelmi és ipari központjából a déli határra került stratégiai jelentőségű város lett. Szeged vonzása és kisugárzása a vásározás, az élelmiszer, a nyersanyagok felvevő piaca, az iparcikkek értékesítése szempontjából szükségszerűen megváltozott. Sokáig kétséges volt a város hovatartozása. A polgári demokratikus forradalom 1 A korszak történeti, politikai, gazdasági stb. eseményeinek említésekor elsősorban a Mo. tört. 1976. vonatkozó kötetére támaszkodtunk. E kötetben megtalálható összefoglalva a források és a feldolgozások bibliográfiája is. Itt felesleges lenne mindazt megismételni. Szegeddel kapcsolatban: KELEMEN 1923.; Kiss—TONELLI—SZIGETHY 1927.; TONELLI 1939.; TONELLI 1940.; SZIGETHY 1942.; GAÁL 1956.; Vál. dok. 1969. 447