A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Éremtan - †Huszka Lajos–Nagy Ádám: Pénzforgalom Szegeden1918–1920-ban I.

még éreztette hatását Szegeden, de 1918 végétől a román és a szerb előnyomulás,

2 az antant francia erőinek megszállása,? új helyzetet teremtett. A demarkációs vonal szinte különálló szigetté tette a várost. A Magyar Tanácsköztársaság győzelme után pedig teljesen önálló életet kényszerül élni az idegen fennhatóság miatt a közvetlen szomszédságában lévő és az élelmiszer ellátásban nagy szerepet játszó Algyő, Tápé, Dorozsma lakóival együtt. Ez tulajdonképpen saját közigazgatási rend és gazdasági berendezkedés kialakítását tette szükségessé. Az elszigetelődés természetesen súlyos nehézségekkel és hátrányokkal járt, egyben sajátos gazdasági, közigazgatási problémákat vetett föl, megoldásuk pedig sok gondot okozott a hatóságoknak és a lakosságnak egyaránt. 1. Gazdasági és pénzügyi helyzet Szegeden a polgári demokratikus forradalom előtt Az eladósodott Magyarországon a polgári forradalom előtt már olyan kormány képviselte a hatalmat, amely elvesztette gazdasági, politikai és katonai erejét. Nyomasztóvá vált a nyersanyaghiány, erősödött az infláció. A lakosság elrejtette az árukat, az élelmiszereket, de még a jó — elsősorban nemesfémpénzeket is. Napról napra nőtt a munkanélküliség. Nem látszott kiút az általános társadalmi válságból sem. Szeged lakói ugyanúgy viselték a háború okozta rendkívüli terheket, mint az ország lakói mindenütt. 1918-ra a front közelsége miatti aggasztó helyzetben a háborús károk, veszteségek ellensúlyozását, csökkentését Szegeden is az államtól várták, mint az országban mindenütt. Szeged törvényhatósági bizottságának tavaszi ülésén egy tanácsi előterjesztést tárgyalt a közgyűlés: „... városunk háztartására évről évre fokozódó súllyal nehezedett a világháborúnak gazdasági hatása. 1914. aug. kezdetétől 1917. év végéig a háború által okozott terhek háztartásunkat közel 4 millió koronával terhelték meg. A gazdasági hatások, ha alapjában nem is rendítették meg, de súlyos pénzügyi helyzet elé állították háztartásunkat, melynek következménye az leend, hogy városunk jövő fejlődését megakasztotta. Évek hosszú során alig lehet reményünk arra, hogy háztartásunkkal szemben támasztott legelemibb fejlődési igényeket kielégíthessük. A város fejlődésének a megszűnte pedig egyértelmű a polgárok vagyoni romlásával. Ezt a sötét veszedelmet csak úgy háríthatjuk el, ha a magyar kormány segítségét kérjük, s attól segélyt kapunk. Kimondja a közgyűlés, miszerint a magyar kir. kormányhoz felirati kérelmet intéz az iránt, hogy városunk súlyos pénzügyi helyzetének érdekéből nagyobb összegű államsegélyt törvényhozás útján a legközelebbi költségvetésben biztosítsa."

4 A város törvényhatósági bizottsága 1918. július 17-én tárgyalta azt a tanácsi előterjesztést, amelyben a házipénztár 1917. év végi helyzetét taglalták: „Az 1917. évi zárszámadásban a háborúnak negyedik évében még súlyosabban jelentkezett az a nyomasztó gazdasági hatás, amelynek következményeként a költségelőirányzatnak tételei nem valósulhattak meg, így a költségvetés végrehajtásánál gondosan kellett alkalmazkodni a bizonytalanság által megteremtett, napról napra változó helyzethez, s a szükségletek kielégítését ahhoz mérten kellett megállapítani. 2 Mo. tört. 1976. 90—101.; 109—119. 8 TONELLI 1939.; NAGY M. 1982. 4 CSML Közgyűlési jkv. 11 00/18. 132. sz. tárgysorozat; 1918. márc. 21. 448