A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Történelem - Orbán Imre: Makó római katolikus temetői a 18–19. században

emlékek s keresztek, hiszen ezeket is helyi, illetve a környékbeli mesterek készítették, egységes képet alkotnak a római katolikus temetőben találhatókkal. A görög temető a 18. század végére utaló adatokkal is szolgál. Említettük, hogy a görög katolikus népesség az 1740-es években telepedett le városunkban. Mivel ilyen jellegű saját intézményük egyáltalán nem volt, a római katolikus templom körül kialakított cinteremben temetkeztek. Saját temető létesítésére 1777-ben, új templomuk építésével párhuzamosan nyílt lehetőség. 4. A görög katolikus temető kápolnájának szentélye kívülről A város keleti határában, egy kiemelkedő löszháton jelölték ki területét. Árokkal vették körül, és élősövénnyel óvták a különböző kártételektől. Jelentőségét növeli, hogy a vidék egyetlen görög rítusú temetkezési helyét hozták létre. Már a 18. század végén — ugyanúgy, mint napjainkban — a helyiek egyszerűen „orosz temető"-nok nevezték ezt a nyughelyet.

49 A mai lakosság már nem igen tudja, hogy az elnevezés a betelepült ruténokra, népi megnevezésük szerint „oroszok"-ra utal. Hívták ezt az idetelepülök hitvallása alapján „G. egyesült temető"

'-nek is, amely immár több mint kétszáz éve szolgál a makói görög katolikusok temetkezési helyéül. Érdekes sajátság, hogy a temető ugyan 18. századi, de a sírok mégsem az ekkor keletkezett temetőkre jellemző rendezett képet mutatják. Kisebb-nagyobb csoportokban, az egész területen szétszórva találhatók. INCZEFI GÉZA 1970. 209. 379