A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Történelem - Orbán Imre: Makó római katolikus temetői a 18–19. században

Más temetőkhöz hasonló növényzete volt. Az itt nőtt fű az általános szokásnak megfelelően a parochia jövedelméhez tartozott. Erről tudjuk, hogy Pák János paróchus az ebből befolyó bevételeket szegény betegek számára szolgáló ház építése végett átadta a közösségnek.

50 A nyughely kápolnáját 1847-ben építették Ferenczy Lászlóné Fehérváry Mária hagyatékából a családi sír fölé.

51 (4. kép) A kegyes adományozó családjának emlékét mind a mai napig őrzi egy, a kápolna előtt álló, fehér márványból készült obeliszk. (3. kép) A kápolna a római katolikus temető kápolnájához hasonlóan klasszicista jellegű. Zömök falai, félköríves záródású szentélye, egyszerű kiképzésű tornya, a főhomlokzat párkányzata azonban magán viseli a népi építészet sajátos vonásait is. A makói születésű Erdélyi Vazul püspök szentelte föl 1847. szeptember 20-án.

52 Harangját Major János és neje Anna és fia János és ennek neje 1875-ben öntetté.

53 A temető keresztjét egészen a legutóbbi időkig fából készítették. Itt található a város katolikus temetőinek ma is álló legrégibb sírköve. (9. kép) A vörös márványból való, kopott, törött és a sírkő alakját követő vasalással megerősített szív alakú, keresztben végződő síremlék szövege a következő : ITT NYUGSZIK NEMES SZILVASY MIHÁLY HITES TÁRSÁVAL ÉS TÖBB NEMES GYERMEKEIVEL 1784 10-ik FEBR. A család egyébként a sírkövek tanúsága szerint majd egy évszázadig temetkezett ide. Az egymás mellett lévő, ma már elhanyagolt sírokon neogót, neoreneszánsz emlékek találhatók, mint a népi sírkőállítás jellegzetes képviselői. A temetők sírjelei A katolikus temetőknek az elmúlt két évszázadból megmaradt sírjelei ugyan csak elvétve és esetlegesen mutatnak különös, egyedi vonásokat, összességük mégis alkalmas egy vidéki mezőváros sírkőállítási szokásainak áttekintésére. Már említettük, hogy a hívek szeretteik hantjaira, mindig az elhunyt feje felől, hagyományaiknak megfelelően Krisztus halálára és föltámadására, így egyszersmind az örök életre emlékeztető kereszteket állítottak. A kereszt, mint a katolikus világban legáltalánosabban elterjedt szimbólum, valamilyen formában a nem kereszt alakú sírjeleken is szerepel. Mivel városunk környékén kő egyáltalán nem található, a helyi lakosság egyszerűbb és szegényebb tömegeinek „...igényeit a szépen kifaragott és megfestett fejfa is kielégítette. (I. tábla 2., 3.)"

54 Hajdanán ezeket a magyarosan kiképzett, gyakran tulipánnal díszített fejfákat kék-pirosra festették.

55 Ezekből sajnos egy sem maradt 50 A görög katolikus templomban 1844-ben végzett egyházlátogatás jegyzőkönyve. 61 Az 1940-ben a görög katolikus templomban végzett egyházlátogatási jegyzőkönyv 7. 1. 62 Uo. 53 Fölirata: „ÖNTETTÉ MAJOR JÁNOS ÉS NEJE ANNA ÉS FIA JÁNOS ÉS ENNEK NEJE 1875." 64 KOVÁCS GYULA 1929. 28. 55 Uo. 45. 380