A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Történelem - Orbán Imre: Makó római katolikus temetői a 18–19. században

nyire itt mutattak be szentmisét. Ezek sorából kiemelkedett 1846. július 20., mikoris „a nagyméltóságú püspök úr (Lonovics József) két elhunyt unokaöccséért mutatott be a temetőkápolnában csendes gyászmisét."

39 A két fiatalember közös sírköve ma is megvan az itt lévő családi kripta belső falába illesztve. E SÍRKERESZT VIGASZTALÓ ÁRNYA ALATT NYUGSZANAK FELTÁMADÁS BOLDOG REMÉNYÉBEN KRIVNI LONOVICS LŐRINC ÜGYÉSZI GYAKORNOK1841. ÁPR. 29-én ÉLT. 21-ik ÉS BERTALAN PAPNEVENDÉK1842. ÁPR. 20-án ÉLT. 24-ik ÉVÉBEN MEGHALT. ROKONAINAK FELEJTHETETLENTESTVÉREK HAMVADÓ TETEMEIK „Uram! végtelen a Te irgalmad Kezeid műveit meg ne vesd"= 137. zsolt. A város tehetősebb s egyben jelesebb családjai igyekeztek e kápolna közelébe temetkezni. Itt voltak a rangosabb sírhelyek. „A makói róm. kath. temető módosított alapszabályzata" (1891)

40 ezt a részt „kiváló hely"-nek nevezi, és árát sírhelyenként 12 forintra teszi. Valamivel olcsóbb: 8 forint volt, de még mindig előkelőnek számított az utak szélem lévő ún. „első hely", és a 4 forintot érő, közvetlenül e két előbbi rész mögött kialakított „második hely". Az ezen kategóriákon kívüli, főleg a város szegényebb tömegei által igénybe vett területet „szabad hely"-nek nevezték. A parcellák itt már jóval olcsóbbak voltak. A „Szabad helyeken, ha nem sorban temetkeztek, öreg halottért 2 frt"-t, gyermek után 1 frt"-t fizettek. (III. melléklet) A sírhelyeket a temetőcsősz vagy temetőgondnok jelölte ki, s az érte járó pénzt nyugta ellenében szintén ő szedte. Ez a plébánia jövedelméhez számított, melyből jobbára a temetővel kapcsolatban fölmerülő költségeket fedezték. Az újra nem váltott parcellák ismét az egyházközség tulajdonába kerültek vissza. A legrangosabb sírhelyeken az alábbi személyek és családjaik nyughelyeit találjuk: „KIS CSEPCSÉNYI SÁNTHA SÁNDOR királyi tanácsos", „NAGYSÁGOS TÁRNAY-MIHÁL királyi Tanácsos úr", „KOMJÁTI TARNAY ANTAL TESTŐR, 1848/49 HONV. SZÁZADOS ALISPÁN, TÖRVSZ. ELNÖK", „NEMES ROSZTÓCZY FERENCZ", „FELSŐLISZKÓI ÉS BÉLAI DEMKÓ BELÁNSZKY PÁL", „KIS-GUTHY LÁSZLÓ". A temetőt nemcsak a makói hívek használták. Ide temetkeztek a filiaként Makóhoz tartozó Lele lakosai is, mivel a falu a viszonylag csekély számú népesség miatt nem volt ellátva egyházi intézményekkel. Ezért az elhunytak holttesteit az anyaegyházba kellett szállítaniuk, ahol megfelelő végtisztességben részesülhettek.

41 39 A Lonovics család kriptája ma is megvan a temető I. kerületének 1. parcellájában. Szép klasszicista építmény. Az idézett adat a 11. sz. jegyzetben érintett „História Domus"-ból való. 40 A dokumentumot SÍPOS ISTVÁN bocsátotta rendelkezésemre. Köszönet érte. 41 Az 1835-ös és az 1859-es egyházlátogatási jegyzőkönyv valamint a maroslelei plébánia „História Domus"-ának adata. 375