A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Történelem - Erdélyi Péter–Sebőkné Gombos Zsuzsanna: A csongrádi Kossuth-levelek

A csongrádi kudarc után Kqssuth visszavonult az örökváltsági ügyek jogipénzügyi lebonyolításától. 1882. november 21-én kelt visszaemlékező levelében ezzel kapcsolatban a következőket írta: „Néhány hónappal a 47—48-ki országgyűlés előtt Hódmezővásárhely küldöttséget küldött hozzám, hogy meg akarja magát váltani, földesura, (Károlyi) hajlandó az alkura 5 millió forintért ; kérnek, nem tudnék-e kezökre járni, hogy ezt az 5 millió forintot kölcsönkapnák. Azt mondottam nekik: Ne siessenek, várják be a jövő országgyűlést; valami mindenesetre fog történni... Várjanak. Követték tanácsomat s megmenekedtek ötmillió forint adósságtehertől."

14 Míg a levelek Kossuth hitteli naivitását tükrözik, addig az ebből való kiábrándulást és a reális lehetőségek felismerését mutatja az egy évvel későbbi álláspontja a vásárhelyi ügy kapcsán. A kilenc levél másolatát az alábbiakban közöljük. A levelek 1. Pest Június 16. 1845. Tisztelt Uraim!

15 Azon bizodalomnál fogva, mellyel Önök Csongrád Városa örökváltsága végetti költsön eszközlése végett csekély személyemet küldőik nevében is megtisztelni szíveskedtek, van szerencsém azt a mi e részben ekkorig történt tisztelt Uraságtokkal írásban a végett közölni, hogy szóbeli jelentésűknek némileg pótlékul szolgálhasson. Miután tisztelt Uraságtok engem a tekintetben megkérésiének, nem késtem a Magyar Keresk. társaság összeköttetéseit e költsön eszközlésére használni, minek következtében Besnard úr Parisból, több francia s angol nagy tekintetű házak bizományos ügynöke, ezen s több rokon ügyek eszközlése végett Pesten megjelent, s nekem Ígéretet tőn Magyarországból addig el nem menni, míg a Csongrádi költsön ügy iránt is tisztába nem jövünk. ? Én Besnard úrral mint Uraságtok előtt tudva van, több rendbeli értekezéseket tartottam, s szerencsés valék benne a Csongrádi költsön ügye iránt olly rokonszenvet gerjeszteni, miszerint nem csakazon meggyőződésre jutott, hogy ezen költsön a hitelezők részéről a legnagyobb biztossággal eszközölhető, hanem különösen arról is meggyőződnék, miként az illy financiális legeratiók között mindenek felett a községek örökváltsága végettiek, a legszilárdabb alapon nyugszanak, s a jövendőbeli hasonló munkálatokra is legörvendetesebb kilátást nyújtanak. Ennek következtében őt az örökváltságok törvényes állapotáról, hazánk hypothecalis rendszeréről, s jószág átruházási törvényeinkről kellőleg felvilágosítván kijelentette, hogy a költsönt eszközölhetőnek tartja, — elfogadható kereskedelmi munkálatnak nézi — s annak véghezvitelére biztos kilátással bíztathat. Kívánja pedig mindenek előtt, hogy a költsön alapja, az alap értéke, jövedelme, s a visszafizetési biztosítás módjai vele közöltessenek. Ezt szerencsém volt az Uraságtok által kezemhez szolgáltatott adatok nyomán akként kidolgozni, miként annak másolatát Uraságtok magokkal viszik. 14 LUKINICH, J., 1927. 227—229. o. 15 A többes számú megszólítás a csongrádiak által 1845. május 5-én választott 64 fős testületre vonatkozik, amelynek feladata az örökváltság ügyeinek intézése volt. GÁT L., 1978. 42. o. 350