A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Történelem - Erdélyi Péter–Sebőkné Gombos Zsuzsanna: A csongrádi Kossuth-levelek

angol—francia banktőkével. Ez a mozzanat egyúttal a magyarországi belső hitelviszonyok hiányára is utal.

5 Kossuth elképzelése a lebonyolításhoz szükséges pénz megszerzésére a vukovár— fiumei vasúttársasági tőkejegyzéshez kapcsolódott. Ebben is központi szerepet szánt egy francia tőkéscsoportnak, amely Besnard nevű ügynöke révén a Magyar Kereskedelmi Társaságnál már 12 millió forintnyi részvényt kötött le a vasút építésére.

6 Kossuth Besnard kívánságára kéri a csongrádiakat, végezzék el a szükséges összeírásokat, becsléseket, hogy az ügynök a visszafizetés fedezetét biztosítva lássa. A város lakóinak jövedelmét ekkor főleg a haszonbéres földek biztosították, iparból származó jövedelem alig volt. A visszafizetési garanciát az ún. hypotekális földek jelenthették.

7 Ugyanebben a levélben ismerteti Kossuth a hitel visszafizetésével kapcsolatos javaslatát, amely szerint: ,,azt ajánlanám neki (Besnardnak), hogy 25 esztendő alatti Amortisátiót, 5 1/2 pcent kamatot vegyen alapul —, ez utóbbit azonban kevesellni látszott". Az 1845. június 22-én Tinnyén kelt második levelében Kossuth már közli az alku alapját : ez 1 millió forintos alapot jelentene, amelyből évente 70 ezer forintot kellene visszafizetni — ebből 5 % a kamat, a többi amortizáció •— 26 éven át, a 27. évben még 80 ezerrel megtoldva. Kossuth szerint ez olyan jó ajánlat, amelyet aki nem fogad el, annak „vagy nincs akarattya költsönt adni, vagy bősz nyúzó uzsorás". A három nappal később, június 25-én írott levelében a Besnard-ral történő alkudozások tényeit közli ; Besnard további igényeit, amelyek újabb 1 %-kal növelnék a kamatot. A Hetilap 1846. január 20-i száma már a megkötött szerződésről tudósít, amely a későbbiek ismeretében tévedés, illetve azon információn alapulhat, amelyet Kossuth január 2-i levele is tartalmaz: ebben közli a csongrádiakkal, hogy az árendális szerződés megvan, Csongrád szabad községnek tekintheti magát. A Hetilap ugyanezen száma szól egy alföldi község meghiúsult külföldi hitelügyletéről. A meghiúsulás okaként említi a magyarországi jogi viszonyok nehézkességét, illetve azt, hogy az osztrák bankok érdeke az, hogy az egyéb nyugat-európai tőke maradjon távol a kölcsönügyletektől.

8 5 Igaz, hogy az 1830-as években már gyorsul a tőkefelhalmozás, de ez elsősorban kereskedelmi tőke. A felhalmozott tőke egy része maradt a kereskedelemben, a másik része a hiteléletbe áramlott. Az eddigi személyes természetű hitelforrások elapadtak. így földesúrnak és polgárnak egyaránt érdeke volt a magyarországi hitelélet felpezsdítése, amely a Pesti Hazai Első Takarékpénztár megalapításával megindulni látszott. SPIRA GY., 1983., 141—142. o., 1963. 160., 168. o. 6 Besnard Magyarországra utazásáról Kossuth 1844. szeptember 18-i Burg Károlyhoz, a Károlyiak gazdasági tanácsnokához írt levele tudósít. Ebben olvashatjuk a következőket: „az érdeklett teljhatalmú biztos ... September 10-kén Parisból okvetlenül megindul". A levél fotókópiája a Petőfi Irodalmi Múzeumban található. A levélre a figyelmünket Pajkossy Gábor történész hívta fel; köszönjük segítségét. Lásd még: GERGELY A., 1982. 87. o. és Pesti Hírlap, 1945. aug. 24.; szept. 18. ' A város 1845. dec. 27-én olyan örökváltsági szerződést kötött földesurával, amelynek hatályba lépése egészen 1848-ig halasztódott. Ebben szerepel az a 10 000 hold hypotekális (zálog-) föld, amit a kölcsöntőke törlesztésére hasítottak ki a csongrádiaknak. így egy csongrádi telekre 13 1/4 hold szántó, valamint 26 1/2 hold réti legelő esett. Az örökváltsági szerződés szerint 358 úrbéri telek, 884 házas zsellér és 1068 hazátlan zsellér összes szolgáltatásainak megváltásáról kell gondoskodni. GÁT L., 1978. BLAZOVICH L., 1985. 317—321. o. A korábbi örökváltság szerződésekről a Károlyi uradalmakban lásd. BARTA I., 1961. 98. o. (Nyíregyháza), BARTA L., 1978. (Szentes). 8 Ugyancsak Pajkossy Gábor hívta fel figyelmünket Kossuth Lajos 1845. november 20-án Csongrád földesurához, gróf Károlyi Istvánhoz írt levelére, amelyben arra kérte a grófot, hogy minél előbb kösse meg a csongrádiakkal az örökváltsági szerződést, mert ez a feltétele a külföldi kölcsön megszerzésének. Arról is tájékoztat a levél, hogy már októberben a rendelkezésükre bocsátották volna a szükséges kölcsönt a francia—angol bankházak, ha az örökváltsági szerződés meg lett volna kötve. Országos Levéltár, Kossuth-gyűjtemény II. M. 3. és a Hetilap 1846. jan. 20-i számában megjelent „Bosszantó különösség" című cikk információi alapján. 348