A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Történelem - Erdélyi Péter–Sebőkné Gombos Zsuzsanna: A csongrádi Kossuth-levelek

A csongrádi Kossuth-levelek ERDÉLYI PÉTER—SEBŐKNÉ GOMBOS ZSUZSANNA (Csongrád, Tari László Múzeum) A csongrádi Tari László Múzeum őrzi Kossuth Lajos kilenc, eddig publikálatlan levelét. Az 1845—46-ban írott levelek jelentősége elsősorban abban van, hogy egyetlen témát ölelnek fel, és felfoghatók Kossuth gyakorlati tapasztalatainak forrásaként is, hiszen mint ügyvédi tevékenységének tárgyai, hozzájárultak az örökváltsággal kapcsolatos elméleti munkásságához. Izgalmas kérdés a levelek utóéletének vizsgálata: 1940-ig lappangtak a városi levéltárban, mígnem egy halászati joggal összefüggő, a Károlyi-család és más csongrádi birtokosok közötti perben felhasználták őket. Ekkor erről említést tett a Szegedi Napló is, mint szenzációsnak nevezhető felfedezésről.

1 A levelek megőrzését dr. Csikós Nagy József szegedi ügyvéd páncélszekrénye biztosította, majd az ügyben érdekelt dr. Ormos Lajos, Csongrád városi árvaszéki ülnök óvta, aki 1948-ban hivatalosan átadta a város polgármesterének.

2 Az 1950-es évek közepén a város vezetése az akkor szerveződő múzeumi munkaközösségnek adta át megőrzésre és feldolgozásra. Ez utóbbi elmaradt; de szerencsére a megőrzésről az 1958-as leltározás gondoskodott.

3 A levelek megírása 1845. június 16. és 1846. október 26-a közé esik. Tartalmuk: Csongrád mezőváros örökváltságának gyakorlati megoldása a vásárhelyi—csongrádi Károlyi uradalommal szemben. Bár az örökváltság ekkor nem vált valóra, mégis fontosnak tartjuk a leveleket, mint a korabeli kossuthi elméleti-politikai koncepciók gyakorlati próbáját. Másrészt azért is, mert a levelekben leírt információk, tapasztalatok közrejátszhattak Kossuth elméleti elgondolásainak formálódásában, finomításában. Kossuth és a csongrádiak kapcsolatteremtésének történetéhez nincsenek dokumentumaink, csupán a levelek utalnak arra, hogy Csongrád küldöttei keresték fel Kossuth Lajost, akinek ebben az időben „annyi dolga mellett örökváltsági ügyekkel kellett foglalkoznia, hogy jövedelmét kiegészíthesse".

4 Első levelében Kossuth jelzi, hogy az ügy lebonyolításához szükséges anyagi fedezetet nem a Magyar Kereskedelmi Társasággal kívánja biztosítani, hanem 1 Szegedi Napló, 1940. szeptember 15. 2 Csongrádi Kis Újság, 1948. márc. 21., valamint dr. Ormos Lajos szóbeli közlése. 3 Az 1958-as leltári számok a következők: a Csongrádi Múzeum Régészeti leltárkönyve: 58.3.4-12. 4 KOSÁRY D., 1946. 322. o. 347