A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Néprajz - Bárkányi Ildikó: Gyermekjátékok Csongrád tanyavilágában az 1910–1930-as években

a gyerekek. Nyelét körtefából faragták, az ostort madzagból fonták, végére csapót kötöttek. A tanyaudvaron és a jószágok terelésekor „durrantottak" vele. A nagyobb, illetve ügyesebb fiúk komolyabb gépek mását is összeeszkábálták, fából, drótból. „Sokmindent megcsináltunk mink gyerekkorunkban. Ekét. Húztuk azt a kis ekét, olyan szépen szántott, mint a rendes eke. Fábul vót a gerendelye, aztán bádogbul vót a kormánya, meg az ekevasa neki. Akkó kiskocsikat csináltunk fábul, lajtkocsit, hordó helyett rágurítottuk a göröncsöt...Megcsináltuk még a cséplőgépet is. Vót hozzá kis gőzös, azon is megvót minden. Nem gőz hajtotta, hanem csigakerék. Madzag vót rátéve, ahogy húztuk, a fölső lendkerék olyan gyorsan Ment, mintha magáiul ment vóna. Kint az út szélén, a jószág mellett játszottunk, csépöltünk." (Újvári Pál) Az ilyen, nagyobb fantáziát és kézügyességet igénylő'játékszereket természetesen nem tudta minden gyerek elkészíteni. Az ügyesebbek kérésre más tanyabeli pajtásaiknak is megcsinálták.

9 9. Fából készített traktormodell a Tari László Múzeum gyűjteményéből. Lsz. 85.43.13. A különféle jármüvek szintén kedveltek voltak. Kocsit készítettek szárízékből. Rácsos oldalát alakítottak ki, alja vékony falemezből, kerekei korong alakúra vágott fadarabból, vagy szintén szárízékbó'l készültek. (8. kép) Készítettek kocsit fából is, főként nagyobb fiúgyermekek, illetve édesapjuk. Oldalai is tömör falapból voltak. Madzagot kötöttek rá, a kicsiket kocsikáztatták vele, vagy mást fuvaroztak. A traktorok megjelenése után azok kicsinyített mását is elkészítették fából, a cséplőgéphez hasonlóan. Egy ilyen traktormodell a Tari László Múzeum gyűjteményében is megtalálható. (9. kép) Repülőgépet, hajót papírból hajtogattak. A fiúk kedvelt játékszere 9 A Móra Ferenc Múzeum gyűjteményében századunk elejéről származó gőzgép, cséplőgép található, amelyek fából készültek. Hasonló játék gépeket közöl LÁBADINÉ KEDVES KLÁRA a Drávaszögből. 249