A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Néprajz - Bárkányi Ildikó: Gyermekjátékok Csongrád tanyavilágában az 1910–1930-as években

oszt akkó csináltunk tizenkettőt is, összekötöttük a járommal, utána járomrúddal, minthogyha valóságos lett vóna." (Ornyik Sándor) Ökröket csutkából is készítettek, illetve a drótjáromba fogott csutkával úgy játszottak, mintha ökör lett volna. Tyúktojásból madarat lehetett képezni. Tartalmát kifújták, papírból farkát, szárnyát hajtogattak, aztán cérnára kötve a mennyezetre erősítették. A madár kultikus jelentése elhalványult. A kislányok szívesen készítettek maguknak ékszereket jószágőrzés közben a különféle növényekből. Nyakláncot fűztek a papsajt kerek leveléből, a gyermekláncfű szárából. Búzavirágból koszorút fontak a fejükre. A pitypang termését, amitfújókának neveztek, „órának" használták. Ahányadjára az összes pihét sikerült róla elfújni, annyi óra volt. A fiúk papírból csákót hajtogattak maguknak. 6. „Ugrálójancsi". Rekonstrukció, 7. Fűrészelő baba. Készítette Újvári Pál Újvári Pál készítette 1986-ban. Tari László 1987-ben. Tari László Múzeum, Múzeum, Isz. 87.28.6. lsz. 87.28.5.1—2. 247