A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)
Régészet - Fári Irén: Régészeti leletek és ásatások híre a szegedi napilapokban
36. Kecskemét Kecskeméten egy épülő ház telkén kőművesek két korsó ezüstpénzt találtak kb. másfél m mélyen. A rendőrségnek beadták az 1526. és 1880. között vert magyar pénzeket, amelyek a kecskeméti múzeumba fognak kerülni. (SzH 1902. nov. 22. 5.) 37. Kiskunmajsa-Kömpöc (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) (ma Bács-Kiskun m.) Kömpöc pusztán árokásás közben egy sírra akadtak a munkások „a melyben egy teljesen fölfegyverzett magyar leventének csontvázát találták meg lovával együtt." A magányos sírt, amely mellett nincs másik, az uradalmi tisztség őrzi. (SzH 1887. aug. 28. 4.) A szegedi határ melletti kömpöci pusztán talált ősmagyar sírban fegyverek, egy lovas vitéz páncélborította csontváza volt. (SzH 1887. nov. 3. 5.) A kömpöci pusztán a tegnapi határjárás alkalmával egyik domb tetején lévő kiapadt kúthoz hasonló mélyedés fenekén emberi csontvázat és „egy régi bögrét" leltek. A csontváz fejjel keletnek feküdt. (SzH 1891. okt. 16. 3.) A kömpöci pusztán a pásztorok egy honfoglaláskori csontvázat találtak, fejjel keletnek. „A koponya alatt egy őskori kőedény fekszik." Rainer főkapitány értesítette Reizner Jánost, aki ki fog menni a helyszínre. (SzN 1891. okt. 16. 1—2.) Reizner Kömpöcre megy, hogy Büchbauer, a puszta bérlője engedélyezze az ásatást. (SzN 1891. okt. 17. 4.) 38. Kula (Bács-Bodrog vm.) (ma Kula, Jugoszlávia) A Bács megyei Kula közelében egy nagy cserépfazekat találtak, ami tele volt régi ezüsttel. A Telecska hegy alján lelt ezüstöket a hatóság fölküldi a múzeumnak. (SzN 1891. dec. 22. 4.) 39. Majdan (Torontál vm.) (ma Majdan, Jugoszlávia) A napokban Majdánon odavaló asszonyok sárga agyag ásása közben egy edény régi pénzt találtak. Több száz vegyesházkorabeli ezüst dénár között egy Mátyás korabeli és egy Zsigmond idejéből való Szent-László aranyat találtak. (SzH 1904. jún. 11. 5.) 40. Makó, artézi kút (Csanád vm.) (ma Csongrád m.) A kút fúrása 300 méter mélyen tart, de jó vízre nem akadtak. Találtak viszont állati, leginkább madárcsontot, tölgyfa darabokat és az ősember házi eszközeit, megkövült alakban. (SzH 1892. jún. 4. 5.) 41. Martonos (Bács-Bodrog vm.) (ma Martonos, Jugoszlávia) A m. kir. kincstár jogügyi igazgatósága fölkérte a szegedi hatóságot, hogy vizsgáljon ki egy kincsleletre vonatkozó hírt. Tudomásukra jutott, „hogy egy Mózes Antal nevű martonosi lakos, aki Szegedre a hetivásárokra dereglyével bejár s a hídfőnél szokott kikötni, egy régi nagyobb aranypénzt hordozott a szegedi ékszer üzletekbe, az arany értékének megállapítása végett [...] dicsekedett hogy 1500 darab olyan aranypénzt talált, mint aminőt fölmutatott, Weisz Károly martonosi lakos földjén". A polgármesteri hivatal keresi az illetőt. (SzN 1889. jún. 16. 5.) 42. Mártély (Csongrád vm.) A Körös—Tisza—Maros Ármentesítő Társulat védtöltéseinek javításakor a mindszent— apátfalvi szakaszon, a Szekfű csárdai részen, a munkások pogánykori magyar temetőre bukkantak. Bronz és aranyékszereket, agyagedényeket, lovas csontvázakat találtak. A társulat szakigazgatója a leleteket a Nemzeti Múzeumnak elküldte. A múzeum ásatást tervez a területen. (SzN 1891. okt. 24. 4—5.) A mártélyi pusztán talált népvándorláskori temetőt a Nemzeti Múzeum megbízásából Farkas Sándor szentesi régész kutatja. Farkas a héten kezdte a munkát és eddig 10 sírt tárt föl. A sírok két sorban egymástól tíz méter távolságra fekszenek, az egyik sorban a gazdagok, a másikban a szegények temetkeztek a mellékletek alapján. A csontvázak között egyaránt volt férfi és női váz is. Mind hanyatt fekve, fejjel nyugat felé, csak egy feküdt egész oldalt, némelyik lábánál kutyacsont volt. Egyik sírban sólyom csontvázt találtak. A leletek közül kiemelkedik a két egyenes kard, az egyik gazdagon aranyozott markolatú, ezenkívül zabiákat és kengyelvasakat is találtak, az egyik férfi sírban egy pár súlyos arany függőt, a női sírokban pedig gyöngy és csiszolt kőékszereket. Több bronz és vas tárgy, pár cserép bögre és egy csont síp egészíti ki a leletek sorát. Farkas szerint a temető hun, i. sz. IV— V. századból való. Az ásatásokat Farkas befejezte. (SzH 1891. okt. 31. 4.) A Körös— Tisza—Maros Ármentesítő Társulat töltései mellett a mártélyi szakaszon a munkások két régi sírra bukkantak. A Nemzeti Múzeum igazgatósága 60 frt jutalmat küldött a leletekért. (SzN 1891. okt. 31. 2.) A Szekfű csárdánál Farkas Sándor hun temetőt ásott. A munkákat Reizner János a Somogyikönyvtár igazgatója, Tergina Gyula tanfelügyelő, Szeremlei Sámuel hódmezővásárhelyi lelkész és több tanár fogja meglátogatni. (SzN 1891. nov. 10. 4.) Szilágyi László társulati mérnök és Farkas Sándor a múlt héten újabb két sírt tárt föl Mártélyon. A csontvázak tájolása ellentétes volt az eddi212