A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1989/90-1. (Szeged, 1992)

Régészet - Fári Irén: Régészeti leletek és ásatások híre a szegedi napilapokban

giekkel. Ezekben a sírokban is kardokat, csatokat, karpereceket, gyűrűket találtak, némelyik nemeskővel volt kirakva. A tárgyakat a Nemzeti Múzeumba küldték. (SzH 1891. nov. 14. 4.) Farkas Sándor az Országos Régészeti Társulat tagja Pülszky Ferencnek, a múzeum igazgatójának megbízásából engedélyt kért Fekete Mártontól, a Körös—Tisza—Maros Ármentesítő Társulat igazgatójától, hogy a társulat töltésein ásathasson, ahol pogány-magyar kori leleteket remél az eddigi kutatások alapján. (SzN 1892. máj. 13. 4.) Tergina Gyula megyei tanfelügyelő a Nemzeti Múzeum megbízásából a napokban Mártélyon ásatott, talált egy kőbaltát, négy bronz függőt és egy karéknek használt gyöngyfűzért. (SzH 1892. aug. 16. 1—2.) Szilágyi László mérnök a mártelyi Tisza melléken az ún. Csanyi parton ásatott. Egy előkelő hun harcos sírját tárta föl. A csontváz jobb kezénél egy egyenes kard és egy tőr volt, a kardszíjhoz egy bronz csat és bronzveretek tartoztak. A sírban még egy pár sértetlen nagy arany függőt lelt. A tárgyak a vásárhelyi gimnázium régiségtárába kerülnek. (SzH 1898. júl 15. 4.) 43. Mezőhegyes (Csanád vm.) (ma Békés m.) A szegedi kir. ügyészséghez nagy értékű régiségek érkeztek, a battonyai kir. járásbíróságtól. Mezőhegyesen Rigó József gazdálkodó a kertben ásott, amikor a nagy mennyiségű régi ezüstpénzre: húszasokra, tallérokra és egyéb régiségekre rábukkant. Beszolgáltatta a kir. járásbíróságnak. (SZN 1900. márc. 27. 8.) 44. Mindszent (Csongrád vm.) Mindszent község mellett, a mindszent—apátfalvi Ármentesítő Társulat töltésein földmunka során nagy mennyiségű aranypénzt találtak a munkások. A leletet eltitkolták, de egyikük a vásárhelyi járásbíróságon feljelentést tett. A bíróság lefoglalta a pénzeket, felküldte a minisztériumhoz, amely a lelet egy részét átengedte a Nemzeti Múzeumnak. A 240 forinton értékesített részből a Pallavicini őrgrófot illető hányadot, 70 forintot az őrgrófnak adta, aki az összeget a mindszenti szegényeknek adományozta. (SzN 1882. jún. 15. 3.) 45. Mindszent, Felső-Korhány A múlt héten Nagy Géza, a Nemzeti Múzeum őre folytatta Farkas Sándor munkáját Mindszenten, a Felső-Korhányon, ahol a pogány magyarkori földvár hun temetőjét kutatja. Feltárt egy lovas sírt, egy női sírban pedig gyöngyöket és edényeket talált. „Farkas Sándor szerint Szer városa az első országgyűlés helye a Hármas Tisza partjánál, a mindszenti csúccsal átellenben feküdt." (SzN 1895. nov. 7. 3.) 46. Mindszent-Telek A mindszenti gőzhajóállomásnál az ún. Telek magasparton, ami Pallavicini Sándor őrgróf tulajdona, Fodor Ferenc bérlő szántás közben egy régi harangot talált. „A harang egy lapos terméskőre volt borítva s alatta megtalálták az ütőt, továbbá találtak egy kétágú akasztó-vasat, egy karikát s cöveket, a melyeket a rozsda nagyon megviselt." A harang magassága 472 mm, súlya 43 1/2 kg. Nincs rajta írás vagy jegy. Ezen a helyen korábban is több alkalommal kerültek elő cserépedény darabok, csontok, háló nehezékek. A leletek további intézkedésig az uradalmi mérnöknél vannak. (SzH 1884. márc. 30. 3.) 47. Nagykőrös-földvár (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) (ma Pest m.) Kada Elek és Nagy Géza múzeumi őr befejezte a körösi földvár ásatását. A 20—30 m széles árokkal övezett vártól 100 ölnyire temetőt találtak, „hol a holttestek mellett érdekes régiségekre akadtak: hamuval telt urnákat, bronz karpereceket, melltűket, tőralakú kardokat stb.". A város munkásokat biztosított a munkákhoz, a felügyeletet főgimnázium tanulók látták el. A leletek az ev. ref. főgimnáziumba kerülnek. (SzH 1895. nov. 7. 4.) 48. Nagyszentmiklós (Torontál vm.) (ma Sannicolaul mare, Románia) A felső-torontáli ármentesítő társulat a Nagyszentmiklóssal határos parton földmunkákat végeztet s közben „egy valóságos temető helyre bukkantak, mely inkább óriási kripta". A munkát szakértők érkezéséig szüneteltetik. (SzH 1897. máj. 4.4.) Egy tudománykedvelő társaság ásatásokat végez több helyen Torontál és Csanád megyében. A kutatások központja Nagyszentmiklós község, „ahol az ötvenes években Attila kincsét fölfedezték", „tisztán magyar pogány kori temetkező hely; távolabb kor szerint váltakoznak a temetők, kezdve a kelták korától a mohácsi vészig". A leleteket beküldték a Nemzeti Múzeumba. (SzH 1903. jún. 11. 6.) Nagyszentmiklós határában, ahol Buócz főszolgabíró Attila kincsét kiásatta, két pásztorfiú újabb kincsleletet talált. A mezőn egy rozsdás karikát láttak a földben, amely egy erős sodronyra volt erősítve. Egy 9-10 kilós fémtömböt ástak ki, 213