A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Régészet - Szemán Attila: X–XI. századi filigrános mellkeresztek

gü hajkarikát a 6. sz., 11. sz., 17. sz., és 22. sz. sírokban találtak. Valamennyi S-végű hajkarika vékony huzalú volt. Köztük egynek a végét egyáltalán nem kalapálták el,

8 a többi vége enyhén lapított. A temetó' felsó' időhatárát az I. István-denár alapján a XI. század első felére tehetjük. A fegyveres lovassírok, a használati tárgyak sírbatétele, valamint a viszonylag kevés S-végű hajkarikás sír a X. század második felében határozza meg a temető alsó időhatárát. A II. (Kopasz) Károly-denár valószínűleg a kalandozások során került hazánkba. Hiányos voltából következtethetünk arra, hogy felfüggesztve viselhették. Megléte szint a XI. századnál korábbi időszakra utal. A nagytőkéi Jámborhalmon azonban már korábban is kerültek elő sírok. Ezt a temetőt is Csallány Gábor tárta fel 1902-ben, Halász Szabó Zsigmond földjén.

9 A sírok közül harmincnégyet a munkások feldúltak, az időközben helyszínre érkező Csallány pedig további hatot feltárt. A feldúlt sírok később begyűjtött leletei közül az állítólag lovassírhoz tartozó aranyozott ezüst csüngős veretek és a gömbsorcsüngős fülbevaló még a X. századhoz tartoznak. A vastag huzalú S-végű hajkarikák, I. István vagy I. Endre denára, valamint a feltárt 4. sz. sírban talált I. Béla (1060—1063) — dénár

10 és az 1. sz. sírból előkerült két vastag huzalú S-végű hajkarika pedig a XI. század középső harmadára datálható sírokról tanúskodik. Mivel a temetők közvetlen egymást követő időszakból származnak, egyazon dombon találhatók, feltehető, hogy egyetlen nagyobb köznépi temető részletei. Ezt támasztja alá az az adat is, miszerint az 1929—31-ben feltárt temető tovább folytatódik a szomszédos földeken.

11 Ennek ellentmondani látszik, hogy Csallány szerint a két temető között 350—400 m távolság van.

12 Figyelembe kell azonban venni, hogy az adat nyilvánvalóan becsült, továbbá a két ásatás közt idestova harminc esztendő telt el. A Fehér—Éry—Kralovánszky szerzőhármas még két lelőhelyet közöl a nagytőkéi Jámborhalomról. A 729. sz. alatti lelőhely öt sírja szintén ehhez a temetőhöz tartozhatott. Évszámot nem közölnek, de a leltári száma alapján 1930—31-ben tárhatták fel.

13 A 730. sz. alatt feltüntetett rozettás lószerszámveretes lovassír viszont egyértelműen különálló, magányos sír volt.

14 8 A 22. sz. sír egyik hajkarikájáról van szó (57.33.39.). 9 Csallány Gábor 1905. 33—34.; Bálint Alajos 1932. 260.; Fehér Géza—Éry Kinga—Kralovánszky Alán 1967. 727. sz. tétel — innen a leletek leírása: „... 1902-ben 34 sírt forgattak ki. Mindössze 3—4 sír anyagát mentették meg. Kéttagú ezüst csüngők; ezüst fülbevaló karika; kerek veretek, közepükön bemélyedés; gömbsorcsüngős fülbevaló töredéke; üreges fülesgomb; 2 db S-végű hajkarika; sodrott-hurkos-kampós, bronz karperec; I. Endre vagy I. István denárának töredéke; szórvány, 2 db kerek atmetszetű nyitott karperec. Ásatással feltárt leletei : 1 sír: 2 db vastag ezüst S-végű hajkarika: 2. sír: nyitott, sima, bronz karika; 3. sír: ezüst lemez töredékei; nyílcsúcs; 4. sír: I. Béla denára; 5. sír: egymásra hajló végű, nyitott, sima bronz karika, 11 db szürkéssárga, hengeres gyöngy, színes berakással; kerek atmetszetű nyitott, bronz gyűrű; négyszögű ezüst lemez, közepén ugyanilyen áttöréssel, hátul négy szeggel; 6. sír; 2 db kerek atmetszetű, nyitott bronz karperec; szentesi múzeum ltsz.: 472—529/1902" 10 Csallány Gábor 1940. 23. 11 Fehér Géza—Éry Kinga—Kralovánszky Alán 1967. 728. sz. tétel. 12 Bálint Alajos 1932. 260. 13 Fehér Géza—Éry Kinga—Kralovánszky Alán 1967. 729. sz. tétel: „Nagytőke—Jámborhalom Szabó Ignác földjén 5 sírt tártak fel. 1. sír: pödrött végű karika; agyag göngy; Bronz nyakperec; 2. sír: S-végű hajkarika; 3. sír: 2 db kengyel vagy csat; 4. sír kés; szentesi múzeum 2036—2042/1931 — H/9" 14 Fehér Géza—Éry Kinga—Kralovánszky Alán 1967. 730. sz. tétel. A hitelesítő ásatás újabb sírokat nem eredményezett. 76