A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Régészet - Szemán Attila: X–XI. századi filigrános mellkeresztek

A temetőt tehát nem teljesen tárták fel, a sírok jelentó's része el is pusztult. A feltárt részletek alapján az egész temetőt a X. század derekától a XI. század középső' harmadáig datálhatjuk. A kereszt szűkebb környezetét jelentő', 1929—31-ben feltárt sírokat a X. század második fele és a XI. század első fele közé tehetjük. A keresztet a 6. sz. gyereksírban találták.

15 A sír további mellékletei közül a különböző típusú gyöngyök egy részét még a honfoglalók hozták magukkal, más részét a X—

XI. századra keltezhetjük. Az ezüst S-végű hajkarika

16 pedig éppúgy meglehetett az ezredfordulón, mint a XI. század elején. Az utóbbi leletek tehát pontos időbeli meghatározást nem tesznek lehetővé, de valószínűsítik a XI. század első évtizedeit. l/A ábra. A nagytőke—jámborhalmi kereszt előlapja, a találáskor feltételezhető állapot 15 Bálint Alajos 1932. 260. 16 A szentesi leltárkönyvben ezüstnek leírt hajkarikát Bálint Alajos 1932. 260. bronznak írja le, Fehér Géza—

Ery Kinga—Kralovánszky Alán 1967. 728. sz. tétele is bronz hajkarikáról tud, a 6. sz. sír anyagában ma ezüst hajkarika van. 77